Kutatásaink fő kérdése, hogy az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események hogyan befolyásolják az inváziós növények sikerességét a Duna-Tisza köze homoki vegetációjában. A biológiai invázió és az éghajlatváltozás a természetközeli ökológiai rendszereket napjainkban fenyegető két fontos folyamat. A két folyamatot általában külön vizsgálják, ugyanakkor az éghajlatváltozás jelentősen befolyásolhatja az invázió kimenetelét. Egyrészt az éghajlat megváltozása közvetlenül is hat a már itt levő inváziós növények sikerességére. Ezzel párhuzamosan, az éghajlatváltozás hatására lassan átalakuló, vagy egy extrém aszály hatására összeomló növényzetbe könnyebben tudnak betelepülni az idegenhonos fajok. Terepkísérletekben és hosszú távú megfigyeléses vizsgálatokban azt vizsgáljuk, hogy az egyszeri vagy ismétlődő aszályok hogyan módosítják az idegenhonos és őshonos fajok együttélését és tömegviszonyait. Kutatásaink során a homoki erdőssztyeppben már jelen lévő idegenhonos fajokkal foglalkozunk, és kiemelt figyelmet fordítunk a Magyarországon néhány éve megjelent homoki prérifű terjedésére és a sikerességét befolyásoló tényezők vizsgálatára.
