Skip to main content
Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium

Hírek

A citizen science és szúnyogkutatás: az urbanizáció és az inváziós szúnyogok közötti kapcsolat Magyarországon

Az urbanizáció, más néven városiasodás, jelentősen hozzájárulhat az inváziós szúnyog fajok és az általuk terjesztett betegségek terjedéséhez.

Az őshonos fajok nagy mennyiségben történő vetése csökkentheti az idengenhonos inváziós fajok megtelepedését

Az idegenhonos fajok inváziója a természetes és az ember által kezelt ökoszisztémákat egyaránt fenyegető biodiverzitás csökkenés egyik fő okozója.

Gyeprekonstrukció útszegélyeken – természet-alapú megoldás az inváziós növényfajok elleni védekezésre

Az útszegélyek az inváziós fajok terjedésének egyik legfontosabb folyosói, és gyakran inváziós forrópontnak tekinthetőek.

Egy intenzíven terjedő őshonos faj ökológiai hatásai: az eurázsiai hód rágási stratégiájának jelentősége a vízparti fásszárú növényzet alakulásában

Az eurázsiai hód egy természetvédelmi jelentőségű, őshonos emlősfajunk, mely korábban kipusztult Magyarországról, ma azonban intenzíven terjed hazánkban, visszafoglalva korábbi élőhelyeit.

Az inváziós növényfajok visszaszorítása gyeprestauráció során: a magvetés időzítése kulcsfontosságú

A magvetéses gyeprekonstrukciónál az időzítés, valamint az elvetett magok mennyiségének és arányának helyes megválasztása kulcsfontosságú.

Hívatlan vendégek, sikeres hódítók: Kultúra – Ökológia – Botanika: Kert a köbön Est

Az idegenhonos fajok megjelenése, megtelepedése Magyarországon is számtalan ökológiai, gazdasági és társadalmi konfliktus forrása.

Terjedés a kertekből: szemünk előtt válik egyik kedvelt dísznövényünk inváziós fajjá

A dísznövények az emberi ültetés során új élőhelyre kerülnek, a gondozással megteremtődnek a számukra alkalmas életkörülmények.

„A tulajdonságok inváziója” – Az invázió növény-beporzó közösségekre gyakorolt többszintű hatása

Az inváziós növény fajok a vegetáció átalakítása, a virágkínálat leuralása által, a helyi faunára, például a beporzó rovarokra is negatívan hatnak.

Hogyan alkalmazhatóak a „citizen science” adatok tudományos kérdések megválaszolására?

A Szúnyogmonitor csoport új tanulmányában modell alapú megközelítéssel igazolta, hogy a lakosság közreműködésével gyűjtött úgynevezett “citizen science” adatok jól használhatók tudományos következtetések levonására.

A közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) inváziós növény elleni védekezés

A közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) inváziós növény elleni védekezés rövid távú hatásának vizsgálata: neofiton növények másodlagos inváziója az őshonos fajok regenerálódása helyett.

Mosómedve-gondok: európai kutatók egyeztettek

A mosómedve (Procyon lotor) Európa szárazföldi részén (pl. Franciaország, Belgium, Németország, Lengyelország területén jelentősen) elterjedt idegenhonos faj.