Skip to main content
Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium

Hírek

SEEN Hungary 2024 – Citizen Science Konferencia és Workshop

2024. januárjában a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológia Kutatócsoportja életre hívta a hazai természetvédelmi és ökológiai témájú közösségi tudományos projektek hálózatát.

Az őshonos növényfajoknak kiemelt szerepe van az inváziónak ellenálló növényközösségek helyreállításában

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium, Invázióbiológiai Divíziókeretében több kutatócsoport együttműködésével a vetőmag-alapú ökológiai restaurációs kísérletekkel kapcsolatban megjelent tanulmányok szisztematikus áttekintése és meta-analízise alapján azt vizsgálták, hogy a funkcionális hasonlóság, a vetési sűrűség és az elsőbbségi hatások milyen lehetőségeket jelentenek az invázióval szembeni ellenállás növelésében

Az ökológusoknak és a kirándulóknak is jelentős szerepe van az inváziós növényfajok magjainak terjedésében

A növényi magok hosszútávú terjedésének az ember az egyik leghatékonyabb vektora. Hatékonyságunk kulcsa abban rejlik, hogy a globális közlekedés, kereskedelem és turizmus fejlődésével a Föld távoli pontjai között is egyre könnyebben és gyorsabban közlekedünk. Az eddigi vizsgálatok alapján a ruházat segítségével terjedő növények többsége gyom- és inváziós faj, amelyek súlyos természetvédelmi problémákat okoznak, különösen az elszigetelt élőhelyeken

Az invázióbiológiai divízió kutatásai az Eurázsiai Gyep Konferencián

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoportja és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság főszervezésével az idén Szarvason rendezték meg az Eurázsiai Gyep Konferenciát (Eurasian Grassland Conference), amelyen az Invázióbiológiai Divízió több kutatócsoportja is bemutatta legújabb eredményeit.

Inváziós emlős- és madárfajok közösségi alapú monitorozása

Megkezdődött a Magyarországon terjedő inváziós emlős- és madárfajok közösségi alapú (citizen science) monitorozása a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet és az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet együttműködésében.

A növényi invázió és a fragmentáció közvetett hatásai az őshonos növényekre és a gyepi ízeltlábúakra

A növényi invázió és az élőhelyek feldarabolódása szinte minden ökoszisztémában káros hatással van a biológiai sokféleségre. Kutatásunkban feltártuk a selyemkóró (Asclepias syriaca) inváziójának közvetlen és közvetett hatásait a növények és az ízeltlábúak biológiai sokféleségre.

A citizen science és szúnyogkutatás: az urbanizáció és az inváziós szúnyogok közötti kapcsolat Magyarországon

Az urbanizáció, más néven városiasodás, jelentősen hozzájárulhat az inváziós szúnyog fajok és az általuk terjesztett betegségek terjedéséhez.

Az őshonos fajok nagy mennyiségben történő vetése csökkentheti az idengenhonos inváziós fajok megtelepedését

Az idegenhonos fajok inváziója a természetes és az ember által kezelt ökoszisztémákat egyaránt fenyegető biodiverzitás csökkenés egyik fő okozója.

Gyeprekonstrukció útszegélyeken – természet-alapú megoldás az inváziós növényfajok elleni védekezésre

Az útszegélyek az inváziós fajok terjedésének egyik legfontosabb folyosói, és gyakran inváziós forrópontnak tekinthetőek.

Egy intenzíven terjedő őshonos faj ökológiai hatásai: az eurázsiai hód rágási stratégiájának jelentősége a vízparti fásszárú növényzet alakulásában

Az eurázsiai hód egy természetvédelmi jelentőségű, őshonos emlősfajunk, mely korábban kipusztult Magyarországról, ma azonban intenzíven terjed hazánkban, visszafoglalva korábbi élőhelyeit.

Az inváziós növényfajok visszaszorítása gyeprestauráció során: a magvetés időzítése kulcsfontosságú

A magvetéses gyeprekonstrukciónál az időzítés, valamint az elvetett magok mennyiségének és arányának helyes megválasztása kulcsfontosságú.

Hívatlan vendégek, sikeres hódítók: Kultúra – Ökológia – Botanika: Kert a köbön Est

Az idegenhonos fajok megjelenése, megtelepedése Magyarországon is számtalan ökológiai, gazdasági és társadalmi konfliktus forrása.

Terjedés a kertekből: szemünk előtt válik egyik kedvelt dísznövényünk inváziós fajjá

A dísznövények az emberi ültetés során új élőhelyre kerülnek, a gondozással megteremtődnek a számukra alkalmas életkörülmények.

„A tulajdonságok inváziója” – Az invázió növény-beporzó közösségekre gyakorolt többszintű hatása

Az inváziós növény fajok a vegetáció átalakítása, a virágkínálat leuralása által, a helyi faunára, például a beporzó rovarokra is negatívan hatnak.

Hogyan alkalmazhatóak a „citizen science” adatok tudományos kérdések megválaszolására?

A Szúnyogmonitor csoport új tanulmányában modell alapú megközelítéssel igazolta, hogy a lakosság közreműködésével gyűjtött úgynevezett “citizen science” adatok jól használhatók tudományos következtetések levonására.

A közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) inváziós növény elleni védekezés

A közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) inváziós növény elleni védekezés rövid távú hatásának vizsgálata: neofiton növények másodlagos inváziója az őshonos fajok regenerálódása helyett.

Mosómedve-gondok: európai kutatók egyeztettek

A mosómedve (Procyon lotor) Európa szárazföldi részén (pl. Franciaország, Belgium, Németország, Lengyelország területén jelentősen) elterjedt idegenhonos faj.