Média
Agresszívan terjed a hódpatkány Magyarországon
A termetes, inváziószerűen terjedő rágcsálók komoly természeti és gazdasági károkat okozhatnak.
Te is segíthetsz a járványok elleni küzdelemben, ha lefotózod, mit ejtett el a macskád
Szentiványi Tamara, az Invázióbiológiai Divízió kutatója beszélt a Mammal Review folyóiratban megjelent eredményeikről.
Mosómedve és nutria kutatás a Kossuth Rádió műsorában
A Kossuth Rádió Délelőtt című műsorában beszélgetett Dr. Katona Krisztián a nutriáról, mosómedvéről, invázióról.
Több ezer macskát pusztított el egy eddig ismeretlen koronavírus Cipruson, de kell-e tőle tartanunk Magyarországon?
Szentiványi Tamara, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Invázióbiológiai Divíziójának kutatója nyilatkozott a ciprusi macskák között járványt okozó FCoV-23 vírusról.
Honnan ered az európai poloskainvázió, és indokolt-e a globális poloskapánik?
Szentiványi Tamarával, a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológia Kutatócsoportjának tudományos munkatársával, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Invázióbiológiai Divíziójának kutatójával a Quibit járt utána, hogy tényleg valós jelenség-e az ágyi poloskák számának növekedése Európában, és ha igen, mi okozza az inváziót?
Romlik az életünk, és ezért név szerint okolható több mint háromezer felelős
Veszélyeztetik a gazdaságot, az élelmiszer-biztonságot, az egészséget és a jó életminőséget.
Az inváziós fajok okozzák a vesztünket?
HUN-REN ÖK által vezetett Invázióbiológiai Divízió is felvette a harcot az inváziós fajok ellen.
Kutatóink mutatták be munkájukat a Kossuth rádió Napközben műsorában
A műsorban Garamszegi László Zsolt, az Invázióbiológiai Divízió vezetője beszélt a nemzeti labor küldetéséról, Halassy Melinda mutatta be a selyemkóró visszaszorításával kapcsolatos kutatásait, Süle Gabriella pedig a kerti dísznövények, így a kokárdavirág inváziós tulajdonságait ismertette. Kossuth Rádió – Napközben – 2023.09.06.
Miért tört ki pánik a tigrisszúnyog miatt?
Hazai tigrisszúnyogokban még nem mutatták ki a nyugat-nílusi láz vírusát, és nem zárnak ki területeket a véradásból. Egy hír mégis kisebbfajta pánikot okozott.
Lassan tényleg mosodát nyithatnak a mosómedvék Budapest mellett
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői vadbiológus kutatói vadon élő mosómedvéket filmeztek egy Budapesttől 30 km-re fekvő erdőben.
Garamszegi László Zsolt az ökológusok küldetéséről, inváziós növényekről és a jövőről
Az ökológusok egyik feladata a környezeti katasztrófák korai detektálása, mert így nem kívánt folyamatok – például járványok – előzhetők meg.
Nutria projekt
MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet Növényevős kutatócsoportja azt vizsgálja, hogy a nutria milyen testi kondícióval, szaporodási mutatókkal rendelkezik, mi jellemzi a táplálékösszetételüket, milyen az egyedek rokoni kapcsolata és genetikai hasonlósága más populációkkal, illetve hol fordulnak elő hazánkban.
Vaddisznó túrásának hatásvizsgálata a Kolon-tónál és Vöröskőváron
MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet Növényevős kutatócsoportja azt vizsgálja, hogy milyen hatása van a vaddisznó túrásának a talaj minőségére, az inváziós növényfajok előfordulására a talaj magbankban és a növényzetben, és más állatfajokra.
Fészekpredáció vizsgálata mosómedvés területen
A mosómedve az elmúlt évtizedekben megjelent Magyarországon. Mint inváziós, idegenhonos ragadozófaj, eddig még nem ismert hatásai lehetnek a helyi ökoszisztémákra. Ezek közül az egyik legfontosabb a madárfészkek kifosztása. Ezt műfészkek kihelyezésével és mozgásérzékelő kameracsapdák segítségével vizsgáltuk.
Miért akarjuk megvédeni az orrszarvút, ha a parazitáit nem akarjuk megmenteni?
Az Invázióbiológiai Divíziónk kutatója, Szentiványi Tamara a veszélyeztetett parazitafajok kutatásáról és védelméről beszélt a Qubit cikkében.
Támadnak az inváziós szúnyogok
A lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok terjedésének megfigyeléséhez a kutatók.
Kert a köbön – A biológiai invázió problémái és megoldásai
A 2023. május 13-án megrendezett beszélgetés az inváziós fajok által okozott problémák kialakulásának folyamatát és kezelési lehetőségeit járta körül.
Megalakult az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Invázióbiológiai Divíziója
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vezetésével a közelmúltban alakult meg az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium (EBNL) Invázióbiológiai Divíziója.
Invázióbiológiai Divízió céljai és munkája
Az interjúban Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója és a divízió vezetője mutatja be az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium részként létrejött Invázióbiológiai Divízió céljait és munkáját.
Szép ez a virág, de azért jobb lenne, ha nem szabadulna el
Az Észak-Amerikából származó kokárdavirág széles körben ismert a hobbikertészek körében, de már régen kiszökött a kiskertekből, és úgy tűnik, hogy a szárazodó klíma hatására komolyabb ökológiai problémákat is okozhat.
Virágok harca – így lehet egy virág káros a méhekre
Az inváziós növények jelentősen átalakítják környezetüket, az egyre fogyatkozó beporzó rovarok újabb csapásokat kénytelenek elszenvedni: úgy járnak, mint a róka és a gólya La Fontaine meséjében.
A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) 2019-ben indította el kutatói-társadalmi összefogáson alapuló Szúnyogmonitor projektjét az emberre és háziállatokra is veszélyes kórokozókat terjesztő inváziós csípőszúnyogfajok intenzív hazai terjedésének felmérése céljából.
Szentiványi Tamara a citizen science eszközeivel eredt a súlyos kutyabetegséget terjesztő szúnyogok nyomába
Egyre több tudományterületen próbálkoznak a kutatók azzal, hogy lelkes átlagembereket vonnak be munkájukba.
Az ökológiai és invázióbiológiai kutatások nem választhatók el a világjárványok megelőzésétől – Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium jött létre Szegeden
Legfőbb célja a járványok előrejelzése, megelőzése, matematikai modellezése, a kórokozókkal és az invazív fajokkal kapcsolatos ökológiai kockázatok feltárása, valamint a digitális adatok elemzése.
A környezeti katasztrófa már itt van, nem a megfoghatatlan, távoli jövőben
Bár egyre több jele van a klímaváltozásnak, az emberiség még mindig nem érzi elég fenyegetőnek ahhoz, hogy drasztikus változásokat hozzon életmódjában. Garamszegi László, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója szerint a viselkedésünk játékelméleti modellekkel is leírható, és ha másért nem, gazdasági okokból lesz muszáj változtatnunk.
