Tények és tévhitek

Gyakori kérdések

Inváziós fajnak azokat az idegenhonos fajokat nevezzük, amelyek új területre kerülve megtelepednek és nagy mértékben terjednek, ezzel pedig sokszor jelentős negatív hatást gyakorolnak az őshonos élővilágra, az ökoszisztémákra, a gazdaságra vagy az emberi egészségre. Nem minden idegenhonos faj válik invázióssá.

Még ha az országhatárunkat természetes úton lépik is át, tőlünk távoli származási helyükről az ember segítségével kerültek a közelünkbe. Nemzetközi áruszállítással, utazások során, dísznövényként, díszállatként vagy véletlen „potyautasként” érkeznek, majd kedvező körülmények esetén megtelepednek és terjedni kezdenek.

Azért, mert kiszoríthatják az őshonos fajokat, átalakíthatják az élőhelyeket, megváltoztathatják a táplálékhálózatokat, és gazdasági károkat vagy egészségügyi kockázatokat is okozhatnak.

Nem. Sok idegenhonos növény és állat él Magyarországon úgy, hogy nem okoz számottevő problémát. Inváziós fajokról akkor beszélünk, ha egy idegenhonos faj drasztikusan terjed, és jelentős negatív hatást gyakorol a természetre vagy az emberi érdekekre, jóllétre.

Mert mire észrevesszük a problémát, a faj gyakran már nagy területen elterjedt. Sok inváziós faj jól alkalmazkodik, gyorsan szaporodik, és új élőhelyén gyakran hiányoznak azok a ragadozók, paraziták vagy betegségek, amelyek eredeti élőhelyén korlátozták az állományát.

Igen. Az enyhébb telek és a melegebb nyarak számos faj számára kedvezőbb feltételeket teremthetnek. Emiatt olyan fajok is megtelepedhetnek, állományaik pedig tartósan fennmaradhatnak Magyarországon, amelyek számára korábban kedvezőtlenebbek voltak a körülmények.

Sokat számítanak az egyéni, hétköznapi döntések. Ne engedjünk szabadon hobbiállatokat, ne dobjunk el a természetben növényi hulladékot sem, kirándulás után tisztítsuk meg a túracipőt és a ruházatot, és kertünkbe lehetőleg őshonos, a helyi környezethez illő fajokat válasszunk.

Előfordulhat, hogy egy inváziós fajnak vannak kedvező tulajdonságai vagy térnyerésének helyi, rövid távú előnyei. A természetvédelmi értékelés azonban mindig a teljes ökológiai hatást vizsgálja. Egy-egy kedvező tulajdonság vagy hatás nem jelenti azt, hogy a faj hosszú távon ne okozhatna jelentős problémákat.

A kutatók nem tudnak egyszerre mindenhol jelen lenni. A lakossági bejelentések, fényképek és megfigyelések segíthetnek gyorsabban felismerni az új megjelenéseket, ami növeli annak az esélyét, hogy egy inváziós faj terjedését még időben sikerüljön megfékezni.

Tévhitek és tények

Tévhit: Az inváziós fajok azért sikeresek, mert erősebbek, mint az őshonosak.

Tény: Sokszor nem egyszerűen erősebbek, hanem olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek új környezetükben versenyelőnyt jelenthetnek. Emellett új élőhelyükön gyakran hiányoznak azok a természetes ellenségeik, amelyek eredeti élőhelyükön korlátozták őket. Ne feledd, az inváziós fajok is őshonosak egy távoli földrészen, ahol akár éppen a mi őshonos fajaink viselkednek inváziósként.

Tévhit: A klíma mindig is változásban volt, a fajok jönnek és mennek, a rátermettebbek felülkerekednek a többieken, ezért az invázió egy teljesen természetes folyamat, amelyet felesleges és nem is helyénvaló visszaszorítani.

Tény: Valóban, az éghajlat és a fajok elterjedése természetes módon is változik, és a fajok közötti versengés az ökoszisztémák természetes része. Az inváziós fajok terjedése azonban nem azonos a természetes fajvándorlással, mert az emberi tevékenység olyan sebességgel és olyan távolságokra juttat fajokat új élőhelyekre, amire természetes körülmények között sokszor nem lennének képesek.

Tévhit: A természet majd magától megoldja az inváziós fajok problémáját.

Tény: Az inváziós fajok emberek számára okozott problémái emberi időtávlatban igényelnek megoldást. A természet a maga módján alkalmazkodik ugyan, de ez több évszázados vagy évezredes folyamat, ami alatt helyi őshonos fajok is eltűnhetnek az invázió miatt.

Tévhit: Az inváziós fajok csak természetvédelmi problémát jelentenek.

Tény: Az inváziós fajok a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fontos, közvetlen hajtóerejét jelentik, emellett jelentős gazdasági, mezőgazdasági és egészségügyi károkat is okozhatnak.

Tévhit: Csak egzotikus fajok lehetnek inváziósak.

Tény: Egy nem túl távoli területről, pl. Dél-Európából érkező faj is lehet inváziós, ha korábban nem volt része az adott ökoszisztémának, majd ott megtelepszik, terjed és jelentős negatív hatást okoz.

Tévhit: A ritka fajok vannak a legnagyobb veszélyben.

Tény: Az inváziós fajok nemcsak ritka fajokat veszélyeztethetnek. A gyakori és más, ökológiailag fontos őshonos fajok visszaszorulása is jelentős változásokat indíthat el egy ökoszisztémában, pl. fajszegényedést, homogenizálódást.

Tévhit: Ha egy növény szép, biztosan nem lehet veszélyes.

Tény: Számos inváziós növényt eredetileg dísznövényként telepítettek parkokba és kertekbe. Egy növény esztétikai értéke önmagában nem mondja meg, hogy milyen hatással lehet a természetre. Ugyanez igaz a kedves pofájú inváziós emlősökre vagy színes madarakra is.

Tévhit: Az inváziós fajok mindig gyorsan terjednek.

Tény: Sok faj hosszabb ideig is szinte észrevétlen maradhat, majd később felgyorsulhat a terjedése. Ezt az időszakot az ökológusok lappangási vagy késleltetett terjedési szakasznak nevezik.

Tévhit: A klímaváltozás önmagában okozza az inváziókat.

Tény: A legtöbb inváziós faj új területekre jutásában továbbra is az emberi tevékenységnek van kulcsszerepe. A klímaváltozás elsősorban a megtelepedés és a terjedés feltételeit módosíthatja, és számos faj számára kedvezőbb körülményeket teremthet.

Tévhit: A természetben minden idegen fajnak van ellensége.

Tény: Sok inváziós faj új élőhelyén nem találkozik azokkal a ragadozókkal, parazitákkal vagy betegségekkel, amelyek eredeti élőhelyén kordában tartották.

Tévhit: Az inváziós fajok elleni védekezés elsősorban vegyszerekről szól.

Tény: Többféleképpen lehet védekezni az inváziók ellen. A megelőzés, a korai felismerés, az ismert állományok nyomon követése, valamint a készültség fenntartása a leghatékonyabb, legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb eszközök közé tartoznak, amelyek szükségtelenné tehetik a későbbi vegyszeres irtást. Emellett a megfelelő időben végzett mechanikai beavatkozás (pl. szárzúzás vagy legeltetés) is igen hatékony lehet.

Tévhit: Az inváziós fajok csak a természetes élőhelyeket veszélyeztetik.

Tény: Sok inváziós faj városokban, ipari területeken, útpadkákon vagy kertekben jelenik meg először, ott okoz eleinte gondot, majd ezek a területek a további terjedés kiindulópontjaivá válhatnak.

Tévhit: Az inváziós fajok elleni küzdelem a természet visszaállításáról szól.

Tény: Az inváziós folyamatokat ritkán lehet teljesen visszafordítani. A cél lehet az új inváziók megelőzése, a korai megjelenések felszámolása, a terjedés lassítása, valamint a legértékesebb élőhelyek és fajok védelme.

Hasznos oldalak és háttéranyagok

Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tájékozódást számos hazai és nemzetközi kiadvány, szakmai oldal és adatbázis segíti. Az alábbi gyűjtemény tematikusan rendezve mutatja be a legfontosabb, megbízható forrásokat.

Népszerűsítő és összefoglaló kiadványok

Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa
Közérthető összefoglalók idegenhonos és inváziós fajokról, hazai és európai kitekintéssel. A felületen további kapcsolódó kiadványok és háttéranyagok is elérhetők.

Özönállatfajok Magyarországon
118 Magyarországon előforduló inváziós állatfajt bemutató kiadvány.

Inváziós növényfajok Magyarországon
74 Magyarországon előforduló inváziós növényfajt bemutató kiadvány.

Özönnövényfajok Magyarországon I-II.
74 Magyarországon előforduló inváziós növényfajt bemutató kiadvány.

A Herman Ottó Intézet honlapján is bővíthetjük ismereteinket az idegenhonos inváziós fajokról.

Ágazati és intézményi oldalak

Természetvédelemi vonatkozások
Az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozó hazai szabályozás, fajlisták és közérthető összefoglalók hivatalos oldala. Az özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatairól az egyes nemzeti parki szakemberek beszámolói szolgálnak támaszpontul, illetve a legfrissebb tapasztalatok a Peszéri-erdő példáján keresztül.

Agrár- és kertészeti érintetteknek
Nébih – Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján karanténlisták, dísznövényekkel és növényegészségüggyel kapcsolatos előírások, inváziós és károsító fajokra vonatkozó információk. További információkkal szolgál a HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézet kiadványa idegenhonos és sok esetben inváziós kártevőkről és kórokozókról.

Erdészeti szakembereknek
Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa az erdei ökoszisztémákat érintő biológiai inváziókról, gyakorlati és szemléletformáló megközelítéssel.

Kapcsolódó jogszabályok

Az Európai Unió rendelete az idegenhonos inváziós fajokról
Az Európai Bizottság inváziós fajokról szóló rendelete, az EU számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos növény és állatfajok listája és közérthető összefoglalója az inváziós fajokra vonatkozó uniós szabályozásról.

Hazai jogi szabályozás az idegenhonos inváziós fajokról
Áttekintés a magyarországi jogszabályi környezetről az állami természetvédelem hivatalos oldalán.

Adatbázisok és szakmai információs rendszerek

DAISIE
Az invazív fajokat számontartó, legnagyobb, folyamatos frissítésű, térképes adatbázis.

EPPO Global Database
Az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet adatbázisa idegenhonos és potenciálisan inváziós fajokról. Fajszintű adatlapok, kockázatelemzések és elterjedési adatok érhetők el.

EPPO Prioritization Process és Pest Risk Analysis
Az EPPO által kidolgozott módszertanok az inváziós fajok kockázatértékelésére és rangsorolására, közvetlenül a releváns szakmai oldalakra mutató hivatkozásokkal.

Global Biodiversity Information Facility (GBIF)
Globális, nyílt adatbázis az eddig tudományosan leírt fajoknak.

Global Invasive Species Database (GISD)
Átfogó nemzetközi adatbázis inváziós fajokról, fajleírásokkal és hatásösszefoglalókkal.

European Alien Species Information Network (EASIN)
Európában előforduló idegen fajok adatbázisa, támogatja az Európai Bizottság szolgálatait és az EU tagállamok illetékes hatóságait az invazív idegen fajokról szóló 1143/2014/EU rendelet végrehajtásában.

FishBase
Globális információs rendszer halakról, beleértve az idegenhonos és inváziós halfajokat is.

ScaleNet
Nemzetközi adatbázis a pajzstetvek (Coccoidea) rendszertanáról, elterjedéséről és szakirodalmáról.

Nonindigenous Aquatic Species (NAS) Database
Az Amerikai Földtani Szolgálat adatbázisa idegenhonos vízi fajok elterjedéséről, megjelenési adatairól és ökológiai hatásairól, részletes fajadatlapokkal és térképes megjelenítéssel.

Idegenhonos inváziós fajok tematikus értékelése (IPBES 2023)
Az IPBES átfogó nemzetközi értékelésének politikai döntéshozóknak szóló összefoglalója.

European Mosquito Control Association (EMCA)
Az Európai Szúnyogirtó Szövetség (EMCA) európai és más országok szakembereit és szakértőit tömöríti azzal a céllal, hogy erősítse az együttműködést a szúnyogirtás technikai és operatív vonatkozásai tekintetében.

European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC)
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) egy uniós ügynökség, melynek célja Európa védekezőképességének erősítése a fertőző betegségekkel szemben.

Kapcsolódó kutatások

Az ENL Invázióbiológiai Divízió további kutatási eredményeit lásd a Publikációk alatt.
A Szúnyogmonitort működtető kutatócsoport tevékenységét a Facebook-on és az Instagram-on is nyomon követheti.

Felhasznált irodalom

Évelő tollborzfű:

Rigó, A., Malatinszky, Á., & Barina, Z. (2023). Inventory of the urban flora of Budapest (Hungary) highlighting new and noteworthy floristic records. BIODIVERSITY DATA JOURNAL, 2023

Schmidt, D., & Haszonits, G. (2021). Adatok a Kisalföld flórájának ismeretéhez IV. BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK, 2021

Mirigyes bálványfa:

Korda M. (2018). A Magyarországon inváziós növényfajok elterjedésének és elterjesztésének története I. Acer negundo, Ailanthus altissima, Celtis occidentalis, Elaeagnus angustifolia, Fraxinus pennsylvanica, Padus serotina. TILIA, 2018

Potyautasok a ruházaton – az ember mint magterjesztő vektor:

Lukács, K., Kiss, R., Tóth, Á., Godó, L., Deák, B., & Valkó, O. (2025). Effects of laundry washing on germination of cloth-dispersed seeds depends on washing intensity not on detergent type. JOURNAL OF ENVIRONMENTAL MANAGEMENT, 2025

Lukács, K., Tóth, Á., Kiss, R., Deák, B., Rádai, Z., Tóth, K., Kelemen, A., Bátori, Z., Hábenczyus, A. A., Tölgyesi, C., Miglécz, T., Godó, L., & Valkó, O. (2024). The ecological footprint of outdoor activities: Factors affecting human-vectored seed dispersal on clothing. SCIENCE OF THE TOTAL ENVIRONMENT, 2024

Lukács K., & Valkó O. (2022). Magterjedés az emberi ruházaton: Megelőzési és védekezési lehetőségek. TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK, 2022

Inváziós növényfajok hatása:

Fenesi, A., Botta-Dukát, Z., Miholcsa, Z., Szigeti, V., Molnár, C., Sándor, D., Szabó, A., Kuhn, T., & Kovács-Hostyánszki, A. (2023). No consistencies in abundance–impact relationships across herbaceous invasive species and ecological impact metrics. JOURNAL OF ECOLOGY, 2023

Kovács-Hostyánszki, A., Szigeti, V., Miholcsa, Zs., Sándor, D., Soltész, Z., Török, E., Fenesi, A. Threats and benefits of invasive alien plant species on pollinators. BASIC AND APPLIED ECOLOGY, 2022

Szigeti, V., Fenesi, A., Botta-Dukát, Z., Kuhlmann, M., Potts, S.G., Roberts, S., Soltész, Z., Török, E., Kovács-Hostyánszki, A. Trait-based effects of plant invasion on floral resources, hoverflies and bees; INSECT CONSERVATION AND DIVERSITY, 2023

Pellaton, R., Szigeti, V., Fenesi, A., Roberts, S., Török, E., Kovács-Hostyánszki, A. The effects of plant invasion, floral resources and soil characteristics on ground-nesting bees JOURNAL OF INSECT CONSERVATION, 2024

Mexikói árvalányhaj:

Brunel, S., Schrader, G., Brundu, G., & Fried, G. (2010). Emerging invasive alien plants for the Mediterranean Basin. EPPO BULLETIN, 2010

Jacobs, S. W. L., Everett, J., & Torres, M. A. (1998). Nassella tenuissima (Gramineae) recorded from Australia, a potential new weed related to Serrated Tussock. TELOPEA, 1998

Király, G., Hohla, M., Süveges, K., Hábenczyus, A. A., Barina, Z., Király, A., Lukács, B. A., Türke, I. J., & Takács, A. (2019). Taxonomical and chorological notes 10 (98–110). STUDIA BOTANICA HUNGARICA, 2019

Milton, S. J. (2004). Grasses as invasive alien plants in South Africa: Working for water. SOUTH AFRICAN JOURNAL OF SCIENCE, 2004

Kokárdavirág:

Süle, G., Miholcsa, Z., Molnár, C., Kovács-Hostyánszki, A., Fenesi, A., Bauer, N., & Szigeti, V. (2023). Escape from the garden: Spreading, effects and traits of a new risky invasive ornamental plant (Gaillardia aristata Pursh). NEOBIOTA, 2023

Kaktuszok:

Dénes A. (2000). A Villányi-hegység flóra- és vegetációkutatásának története, eredményeinek összefoglalása, különös tekintettel a védett és ritka fajok előfordulására. A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése: The Flora, Vegetation and Fauna of the Villány Hills, South Hungary, 10(47), 63.

Hoffmann, J. H., Moran, V. C., Zimmermann, H. G., & Impson, F. A. C. (2020). Biocontrol of a prickly pear cactus in South Africa: Reinterpreting the analogous, renowned case in Australia. JOURNAL OF APPLIED ECOLOGY, 2020

Humphries, T., Campbell, S., & Florentine, S. (2022). Challenges Inherent in Controlling Prickly Pear Species; a Global Review of the Properties of Opuntia stricta, Opuntia ficus-indica and Opuntia monacantha. PLANTS, 2022

Novoa, A., Brundu, G., Day, M. D., Deltoro, V., Essl, F., Foxcroft, L. C., Fried, G., Kaplan, H., Kumschick, S., Lloyd, S., Marchante, E., Marchante, H., Paterson, I. D., Pyšek, P., Richardson, D. M., Witt, A., Zimmermann, H. G., & Wilson, J. R. U. (2019). Global Actions for Managing Cactus Invasions. PLANTS, 2019

Novoa, A., Le Roux, J. J., Robertson, M. P., Wilson, J. R. U., & Richardson, D. M. (2015). Introduced and invasive cactus species: A global review. AOB PLANTS, 2015

https://www.dunaipoly.hu/hu/hir/kaktuszok-a-pilis-sziklain

https://www.dunaipoly.hu/hu/hir/ujabb-ozonnoveny-veszelyezteti-hazank-novenyvilagat

Homoki prérifű:

Aradi E. Idegen prérifű terjed a Kiskunságban. KÉT VÍZ KÖZE. A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE (2018. ŐSZ), 2018

Hábenczyus, A. A., Tölgyesi, C., Pál, R., Kelemen, A., Aradi, E., Bátori, Z., Sonkoly, J., Tóth, E., Balogh, N., & Török, P. (2022). Increasing abundance of an invasive C₄ grass is associated with larger community changes away than at home. APPLIED VEGETATION SCIENCE, 2022

Kröel-Dulay, G., Rigó, A., Tanács, E., Szitár, K., Ónodi, G., Aradi, E., Bakró-Nagy, Z., Biró, M., Botta-Dukát, Z., Kalapos, T., Kelemen, A., Laborczi, A., Pásztor, L., Rabuogi, Q. A., & Mojzes, A. (2024). Explosive spread of sand dropseed (Sporobolus cryptandrus), a C4 perennial bunchgrass, threatens unique grasslands in Hungary (Central Europe). NEOBIOTA, 2024

Polgár S. Neue Beiträge zur Adventivflora von Győr (Westungarn) IV. [Ujabb adatok Győr adventiv flórájához IV. ] MAGYAR BOTANIKAI LAPOK [UNGARISCHE BOTANISCHE BLÄTTER], 1933

Török, P., Schmidt, D., Bátori, Z., Aradi, E., Kelemen, A., Hábenczyus, A. A., Cando, P. D., Tölgyesi, C., Pál, R. W., Balogh, N., Tóth, E., Matus, G., Táborská, J., Sramkó, G., Laczkó, L., Jordán, S., McIntosh-Buday, A., Kovacsics-Vári, G., & Sonkoly, J. (2021). Invasion of the North American sand dropseed (Sporobolus cryptandrus) – A new pest in Eurasian sand areas? GLOBAL ECOLOGY AND CONSERVATION, 2021

Közönséges selyemkóró:

Bakacsy, L., & Bagi, I. (2020). Survival and regeneration ability of clonal common milkweed (Asclepias syriaca L.) after a single herbicide treatment in natural open sand grasslands. SCIENTIFIC REPORTS, 2020

Berki, B., Botta-Dukát, Z., Csákvári, E., Gyalus, A., Halassy, M., Mártonffy, A., Rédei, T., & Csecserits, A. (2023). Short-term effects of the control of the invasive plant Asclepias syriaca: Secondary invasion of other neophytes instead of recovery of the native species. APPLIED VEGETATION SCIENCE, 2023

Csecserits A., Berki B., Botta-Dukát Z., Csákvári E., Halassy M., Mártonffy A., Rédei T., & Szitár K. (2022). Változott-e a növényzet és az elözönlöttség mértéke kiskunsági homoki gyepekben és parlagokon az elmúlt évtizedben? – Egy megismételt vizsgálat eredményei. TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK, 2022

Csecserits A., Halassy M., Rédei T., Szitár K., & Botta-Dukát Z. (2020). A selyemkóró (Asclepias syriaca L.) tömegességének változásai homoki parlagokon szukcesszió és természetvédelmi kezelés hatására. TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK, 2020

Follak, S., Bakacsy, L., Essl, F., Hochfellner, L., Lapin, K., Schwarz, M., Tokarska-Guzik, B., & Wołkowycki, D. (2021). Monograph of invasive plants in Europe N°6: Asclepias syriaca L. BOTANY LETTERS, 2021

Gallé, R., Szabó, Á. R., Török, E., Lakatos, T., Korányi, D., Torma, A., Gallé-Szpisjak, N., & Batáry, P. (2025). Milkweed (Asclepias syriaca) invasion, forest-steppe fragment size and isolation jointly constrain arthropod communities and their functional traits. NEOBIOTA, 2025

Kelemen, A., Valkó, O., Kröel-Dulay, G., Deák, B., Török, P., Tóth, K., Miglécz, T., & Tóthmérész, B. (2016). The invasion of common milkweed (Asclepias syriaca) in sandy old-fields – is it a threat to the native flora? APPLIED VEGETATION SCIENCE, 2016

Stup, R. S., Westbrook, A. S., & DiTommaso, A. (2025). Friend or foe? Conservation and management of common milkweed (Asclepias syriaca). WEED TECHNOLOGY, 2025

Szigeti, V., Fenesi, A., Soltész, Z., Berki, B., & Kovács-Hostyánszki, A. (2020). Neutral effect of an invasive plant species with specialized flower structure on native pollinator communities. BIOLOGICAL INVASIONS, 2020

Szitár, K., Kröel-Dulay, G., & Török, K. (2018). Invasive Asclepias syriaca can have facilitative effects on native grass establishment in a water-stressed ecosystem. APPLIED VEGETATION SCIENCE, 2018

Tölgyesi, C., Tóth, V., Hábenczyus, A. A., Frei, K., Tóth, B., Erdős, L., Török, P., & Bátori, Z. (2024). Suppressing the invasive common milkweed (Asclepias syriaca L.) saves soil moisture reserves. BIOLOGICAL INVASIONS, 2024

Indiai teknőspajzstetű:

Szita É., & Érsek L. Az indiai teknőspajzstetű (Coccomorpha: Coccidae: Ceroplastes ceriferus) szabadföldi megjelenése Magyarországon NÖVÉNYVÉDELEM, 2017

Pajzstetű Citizen Science oldal

ScaleNet (pajzstetvekre vonatkozó szakirodalmi adatbázis)

Ázsiai tigrisszúnyog:

Garamszegi, L. Z., Soltész, Z., Kurucz, K., & Szentiványi, T. (2023). Using community science data to assess the association between urbanization and the presence of invasive Aedes species in Hungary. Parasites & Vectors, 16(1), 158.

Soltész, Z., & Zöldi, V. Behurcolt és invazív csípőszúnyogok Magyarországon MAGYAR TUDOMÁNY, 2017

A világ 100 legproblémásabb idegenhonos faja

https://szunyogmonitor.hu/

Ázsiai márványospoloska:

Haye, T., Fischer, S., Zhang, J., & Gariepy, T. Can native egg parasitoids adopt the invasive brown marmorated stink bug, Halyomorpha halys (Heteroptera: Pentatomidae), in Europe? JOURNAL OF PEST SCIENCE, 2015

Nielsen, A. L., Dively, G., Pote, J. M., Zinati, G., & Mathews, C. Identifying a Potential Trap Crop for a Novel Insect Pest, Halyomorpha halys (Hemiptera: Pentatomidae), in Organic Farms ENVIRONMENTAL ENTOMOLOGY, 2016

Vétek, G. Az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys). AGROFÓRUM , 2016

Vétek G., Károlyi B., Mészáros Á., Horváth D., & Korányi D. The invasive brown marmorated stink bug (Halyomorpha halys) is now widespread in Hungary ENTOMOLOGIA GENERALIS, 2018

Wahengbam, J., Király, K. D., Radácsi, P., Fail, J., Vétek, G., Tortorici, F., & Hári, K. First records of egg parasitoids of Halyomorpha halys (Stål, 1855) (Hemiptera, Pentatomidae) in Hungary NEOBIOTA, 2025

Wallner, A. M., Hamilton, G. C., Nielsen, A. L., Hahn, N., Green, E. J., & Rodriguez-Saona, C. R. Landscape factors facilitating the invasive dynamics and distribution of the brown marmorated stink bug, Halyomorpha halys (Hemiptera: Pentatomidae), after arrival in the United States PLOS ONE, 2014

Amerikai lepkekabóca:

Pénzes, B. Újabb kártevő kabóca Magyarországon KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET, 53(35), 2004

Pénzes, B., & Hári, K. Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa Say) AGROFÓRUM, 27(3), 2016

Viczián, O., Fodor, J., Bodnár, D., & Mergenthaler, E. Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa): Igazoltan új fitoplazma vektor NÖVÉNYVÉDELEM , 2021

Kígyófejű halak:

Fuller, P.L., Benson, A.J., Nunez, G., Fusaro, A., and Neilson, M. Channa argus (Cantor, 1842): U.S. Geological Survey, NONINDIGENOUS AQUATIC SPECIES DATABASE, GAINESVILLE, FL, 2025

Gustiano, R., Kurniawan, K., & Kusmini, I. I. Bioresources and diversity of snakehead, Channa striata (Bloch 1793): A proposed model for optimal and sustainable utilization of freshwater fish IOP CONFERENCE SERIES: EARTH AND ENVIRONMENTAL SCIENCE, 2021

Haraszthy L. (ed) Özönállatfajok Magyarországon. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – Külgazdasági és Külügyminisztérium, Budapest (ROSALIA KÉZIKÖNYVEK 5.), 2022

Takács, P., Bánó, B., Czeglédi, I., Pallos, R., Erős, T., & Weiperth, A. Alien fishes in Hungary: The rise of aquarium species. BIOLOGICAL INVASIONS, 2025

FishBase: A Global Information System on Fishes

Global Invasive Species Database

Nílusi lúd:

Haraszty L. (2022): Nílusi lúd. In: Haraszthy L. (ed) Özönállatfajok Magyarországon. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – Külgazdasági és Külügyminisztérium, Budapest (ROSALIA KÉZIKÖNYVEK 5.) 316-318, 2022

Zörényi, M. Nílusi lúd (Alopochen Aegyptiacus) első megfigyelése Magyarországon AQUILA, 1993

https://invazivadak.uni-mate.hu/fajok/nilusi-lud

Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa

Mosómedve:

Schally, G., Bijl, H., Kashyap, B., Márton, M., Bőti, S., Katona, K., Biró, Z., Heltai, M., & Csányi, S. Analysis of the Raccoon (Procyon lotor) and Common Raccoon Dog (Nyctereutes procyonoides) Spatiotemporal Changes Based on Hunting Bag Data in Hungary. DIVERSITY, 2024

Nutria:

Csorba, G., Cserkész, T., Görföl, T., Németh, A., & Zölei, A. Magyarország vadon élő emlőseinek aktualizált listája. ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK, 2024

Kockázatelemzés:

Brunel, S., Branquart, E., Fried, G., Van Valkenburg, J., Brundu, G., Starfinger, U., Buholzer, S., Uludag, A., Joseffson, M., & Baker, R. The EPPO prioritization process for invasive alien plants. EPPO BULLETIN, 2010

EPPO Global Database. Nassella Tenuissima (STDTN)

EPPO Prioritization Process for invasive alien plants;

EPPO prioritization process for invasive alien plants EPPO BULLETIN, 2012

EPPO activities on Pest Risk Analysis

Pheloung, P. C., Williams, P. A., & Halloy, S. R. A weed risk assessment model for use as a biosecurity tool evaluating plant introductions. JOURNAL OF ENVIRONMENTAL MANAGEMENT, 1999

Weed Risk Assessment