Az eurázsiai hód egy természetvédelmi jelentőségű, őshonos emlősfajunk, mely korábban kipusztult Magyarországról, ma azonban intenzíven terjed hazánkban, visszafoglalva korábbi élőhelyeit. Szelektív rágásával képes jelentős mértékben átalakítani a vízparti fásszárú növényzetet, befolyásolva ezzel a különböző őshonos és inváziós növényfajok versengését, valamint a vegetáció szerkezetét is.
Az Ökológiai és Botanikai Intézet munkatársai az ország számos térségében vizsgálták a hód rágási stratégiáját. Részletesen elemezték azt, hogy milyen gyakorisággal hasznosítja a különböző növénynemzetségek tagjait, valamint azt, hogy a törzsátmérő miként befolyásolja a hasznosítást. Eredményeik szerint a hódrágás erősebb direkt hatást gyakorol az őshonos fűz- és nyárfajokra, mint a kínálatban jelenlévő egyéb őshonos és inváziós fajokra. Bár a hód a vékonyabb törzseket preferálja, a fűz- és nyárfajok esetén a vastagabb törzsek hasznosítása is nagy arányú.
A növényzet rágásra adott válaszának részletes elemzése még a jövő feladata. Az, hogy milyen módon változik meg a vízparti sáv növényzete a hódrágást követően, függ a kínálatban jelenlévő fajok túlélési, sarjadási és felújulási képességeitől. Az ártéri ökoszisztémában nagy jelentőséggel bíró, őshonos fűz- és nyár fajok regenerálódását a hidrológiai viszonyok javításával, táji szintű vízvisszatartással segíthetjük.
Publikáció:
Juhász, E., Molnár, Z., Bede-Fazekas, Á., & Biró, M. (2023). General patterns of beavers’ selective foraging: how to evaluate the effects of a re-emerging driver of vegetation change along Central European small watercourses. Biodiversity and Conservation 1-24.
