A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Flavescence dorée (FD) fitoplazma az egyik legveszélyesebb szőlőbetegség Európában. A fitoplazmák olyan, specializált életmódú baktériumok, amelyek a növények szállítószöveteiben (a háncsrészben) élnek, és akadályozzák a tápanyagok áramlását, ezáltal gyengítve és/vagy elpusztítva a gazdanövényt. Az FD-járványok során a beteg növények száma évente akár megtízszereződhet, és ha nem történik védekezés, a tőkék akár 80–100%-a is megfertőződhet. A fertőzés lappangási ideje legalább egy vegetációs periódus (tehát körülbelül egy év), de esetenként hosszabb idő is eltelhet a tünetek megjelenéséig. A betegség tüneteiről a Nébih felhívása részletes tájékoztatást nyújt. A fertőzést követően a terméshozam akár a felére csökkenhet, majd néhány év alatt a beteg növények elpusztulnak.
Ha nem történik időben és megfelelő módon védekezés, a betegség járványszerűen terjed. Külföldi példák alapján a helyzet évről évre súlyosbodik, és hosszú távon jelentős és tartós állománycsökkenéssel kell számolni. A felderítetlen fertőzési források miatt az újrafertőződés esélye nagy, különösen a frissen telepített szőlőkben, ahol a tőkék gyakran elpusztulnak, mielőtt termőre fordulnának. Teljesen rezisztens fajták nem léteznek, és bár vannak ellenállóbb fajták, ezek nem jelentenek valódi megoldást, mivel tünetmentesen is fertőzhetnek, és kiindulópontjai lehetnek újabb járványoknak.
Az FD-fitoplazma önállóan nem képes növényről növényre terjedni. Nagy távolságokra (régiók vagy tájegységek között) emberi közvetítéssel jut el – elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal –, míg a lokális terjedésében a vektor rovarok szerepe kulcsfontosságú. Ezek közül a legjelentősebb vektor az inváziós amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus). Ez a kabóca a szőlő levelein és hajtásain szívogatva veszi fel a kórokozót, majd új növényre szállva továbbadhatja azt. Az amerikai szőlőkabócának évente egy nemzedéke van. A tojások a szőlővesszők kérge alatt telelnek, a lárvák tavasszal kelnek ki, és nyárra fejlődnek ki. Az imágók (kifejlett egyedek) röpképesek, július végétől szeptemberig aktívak – az FD-járvány terjedésében ez a legfontosabb időszak.
A többi fitoplazmához hasonlóan az FD-betegség ellen jelenleg nincs hatékony növényvédő szer. A védekezés ezért részben a fertőzési források – a beteg növények – kötelező, azonnali eltávolítására és megsemmisítésére, valamint az amerikai szőlőkabóca elleni küzdelemre épül. Bár a fitoplazma képes más növényfajokat is fertőzni, az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az elhanyagolt vagy elvadult ültetvények szerepe a járvány gócok kialakulásában jelentősebb lehet. A kabócák (és más vektor szipókás rovarok) elleni védekezés hatékonysága némileg eltér a többi rovar elleni védekezéstől, mivel pusztán a populáció egyedszámának csökkentése nem feltétlenül elegendő a kártétel mérsékléséhez. Ennek oka, hogy egy növényt akár egyetlen fitoplazma-hordozó kabóca szívása is megfertőzhet. Ráadásul, bár minden a gyakorlatban itthon használt (engedélyezett) inszekticid képes elpusztítani a kabócákat, a hatás nem mindig azonnali, így sok esetben a vektor egyed csak azután pusztul el, hogy a fertőzés már megtörtént.
Emiatt az FD-járvány elleni küzdelem alapja a rendszeres monitoringra épülő, helyi szinten lehetőleg szinkronizált, a kabócapopulációk tavaszi–koranyári növekedésekor, a lárvák fejlődési szakaszában végzett inszekticides kezelés. Ennek célja, hogy az amerikai szőlőkabócák populációját még azelőtt csökkentsük (ideális esetben eradikáljuk), mielőtt a mozgékonyabb, röpképes alakok megkezdik a növények közötti mozgást, és ezáltal a fitoplazma terjesztését. Az ismert nemzetközi példák azt mutatják, hogy az egyetlen valóban hatásos beavatkozási pont a lárvák elleni védekezés, mivel az imágók elleni kezelések hatása elhanyagolható.
A jelenlegi magyarországi FD-járvány a kezdeti szakaszában van. Ez azt jelenti, hogy a következő évben akár nagyságrendekkel nagyobb mértékű fertőzést is észlelhetünk, így a járvány megfékezésében kulcsfontosságú az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés. Éppen ezért a Invázióbiológiai Divízió Invazív Mezőgazdasági Kártevők Csoportjának (HUN-REN ATK) munkatársai olyan kísérletbe kezdtek, amelyben a jelenleg hazánkban használt és engedélyezett növényvédő szereknek a kabócák táplálkozására, kórokozó-átviteli képességére és mortalitására gyakorolt hatását vizsgálják. Terveink szerint a kísérleti eredmények birtokában, még a tavaszi munkák megkezdése előtt ajánlásokat tudunk megfogalmazni a gazdálkodók és döntéshozók számára, segítve ezzel az FD elleni hatékonyabb védekezést.
