Az eredetileg Dél-Afrikából származó és a törpeszúnyogok (Culicoides spp.) által terjesztett kéknyelv-betegség vírusa legutóbb 2015-ben jelent meg Magyarországon, melynek terjedését sikerült akkor megfékezni. A vírus domesztikált és vadonélő kérődző állatokat támad meg, jószágról jószágra viszont nem terjed közvetlenül, csak a törpeszúnyogok által közvetítve fertőz. A betegségre fogékony fajok különböző módon reagálhatnak a megfertőződésre, például juhok esetében a kór súlyos lesoványodással és elhullással is járhat, szarvasmarháknál viszont a tünetek általában enyhébbek, vagy nem jelennek meg – azonban az állományok egyfajta gyűjtőhelyként hozzásegíthetnek a vírus terjedéséhez. A betegség állatról emberre nem terjed és a fertőzött állatból készült termékek fogyasztása sem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot.
Az utóbbi időben a betegség újra megjelent több nyugat-európai országban, a szomszédos Ausztriában többszáz telepen mutatták ki a kórokozó jelenlétét, mely komoly fenyegetést jelent a haszonállat és vad állományokra nézve egyaránt. A vírust pedig nemrégiben Magyarországon is detektálták több telephelyen is, amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma is igazolt az éves, országosszintű járványvédelmi monitoring során. Az első kimutatás szeptemberben történt két Somogy vármegyei nagy létszámú, de egy tartási területen tartott szarvasmarha-állománynál, amit a Nébih a vizsgálatot követően jelentett az EU és a WOAH (World Organisation for Animal Health) felé. Egy másik esetben, most októberben a kéknyelv vírus egy új változatát is kimutatták a Zala vármegyei Páka településen, egy legelőn tartott, klinikai tüneteket mutató szarvasmarha-állományban. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a vírus 8-as szerotípusa jelent meg Magyarországon, ami eltér a szeptemberben detektált 3-as szerotípustól. Ez azért is jelentős, mert az egyik szerotípusra készült vakcina nem biztosít keresztvédettséget más szerotípusokkal szemben. Európában több, központi engedéllyel rendelkező vakcina is beszerezhető: a készítmények Magyarországon az állatgyógyászati termékek kereskedelmével foglalkozó cégeken keresztül érhetőek el. További információ a beszerezhető vakcinákról, hatályos rendeletekről és kereskedelmi szabályozásról elérhető a Nébih oldalán.
Idén tavasszal, amikor a vírust még nem detektálták hazánkban, ismertettük javaslatcsomagunkat a járvány megelőzésére és megfékezésére, melyben részleteztük a járvány korai szakaszában szükséges és célszerű lépéseket is. Az általunk javasolt integrált stratégiának a vírus megjelenése után is célja a kéknyelv-betegség gyors lokalizálása és visszaszorítása, aminek továbbra is részét képezi a mezőgazdasági import fokozott ellenőrzése, oltási program bevezetése a veszélyeztetett térségekben, rendszeres virológiai és szerológiai vizsgálatok az országos szintű monitoring program részeként, járványdinamikai modellezés, a fertőzésnek kitett állatállomány mozgatásának korlátozása, a szúnyogirtószerek felelős és lokalizált használata indokolt esetben és a betegséget terjesztő törpeszúnyogok elleni védelem egyéb stratégiai módszereinek kidolgozása.
A fenti intézkedések összehangolt bevezetése és működtetése hozzájárul a magyar állattenyésztés védelméhez és az esetleges gazdasági károk minimalizálásához. A hatékony védekezés alapeleme, hogy a megfelelő együttműködések időben kialakuljanak az érintett tudományos területek (járványtan, ökológia), gyakorlati szakemberek (gazdálkodók, állatorvosok, kártevőirtók) és a döntéshozók között.
