Javaslat a törpeszúnyogok (Culicoides spp.) által terjesztett kéknyelv-betegség elleni megelőző védekezési stratégia alkalmazására

Az eredetileg Dél-Afrikából származó kéknyelv-betegség vírusa utoljára 2015-ben jelent meg Magyarországon, melynek terjedését sikerült akkor megfékezni. Most a betegség újra megjelent több nyugat-európai országban, a szomszédos Ausztriában többszáz telepen mutatták ki a kórokozó jelenlétét, mely komoly fenyegetést jelent a haszonállat és vad állományokra nézve egyaránt. A vírust még nem detektálták hazánkban a mostani hullámban, potenciális megjelenése egy új inváziós esemény (behurcolás és az azt követő elterjedés) következtében alakulhat ki. Mivel az inváziós folyamatok korai szakaszában hatékony védekezést lehet elérni, javasoljuk egy megelőző védekezési stratégia kialakítását még a jelenlegi, még fertőzésmentes fázisban. Ezzel eredményesebben tudjuk a járvány Magyarországra történő betörését kivédeni vagy az esetleges káros hatásokat mérsékelni, mint egy, a vírus hazai felbukkanása után megindított cselekvési lánccal. A kéknyelv-betegség járványdinamikája több, egymással összefüggő tényező – a vírus mozgása, a vektorpopulációk terjedése és az állományok vakcinázottsági státusza – mentén alakul. Ezért egy több rétegű, integrált stratégia mentén az alábbi intézkedéseket javasoljuk mielőbb kidolgozni és bevezetni:

1. Mezőgazdasági import fokozott ellenőrzése: Az élőállat és állati termékek importjának fokozott biobiztonsági ellenőrzése, különös tekintettel az Ausztriából és más fertőzött területekről érkező szállítmányokra. Átmeneti behozatali korlátozások bevezetése indokolt lehet magas kockázatú régiókból. A fogékony állatfajok (szarvasmarhafélék, juh, kecske) beszállítására vonatkozó aktuális szabályozások megtalálhatók a nébih honlapján.

2. Oltási program bevezetése a veszélyeztetett térségekben: A rendelkezésre álló vakcinák alkalmazásával megelőzhető a betegség klinikai megjelenése, valamint csökkenthető a vírus terjedésének esélye. Elsőként a nyugati határ menti megyék kérődző állományainak vakcinázását javasoljuk – ingyenes program keretein belül. A vakcinával való védekezés azonban a jelenleg hatályos magyar jogszabályok szerint Magyarországon tilos, ezért javasoljuk a főállatorvos intézkedését a tiltás feloldása érdekében. Az engedélyeztetésen túl kiemelt fontosságú, hogy a konkrét vírustörzzsel (szerotípus) vonatkozó oltóanyag álljon rendelkezésre.

3. Monitoring és szűrési program elindítása: Az országos szintű monitoring program keretében javasolt a kérődző állományok rendszeres szerológiai és virológiai vizsgálata, különös tekintettel a fertőzés szempontjából kockázatos térségeken. Javasolt a monitoring programok összekapcsolása nemzetközi szinten – fókuszálva a fertőzött egyedek és terjedési zónák mielőbbi beazonosítására. Ez lehetővé teszi a vírus behurcolásának korai észlelését, és az azonnali beavatkozást szükség esetén.

4. Járványdinamikai modellezés: Szükség van olyan innovatív adatelemző és szimulációs módszerek kifejlesztésére és használatára, melyek képesek megbízható előrejelzéseket tenni a járványügyi helyzetre vonatkozólag. A kapcsolódó hazai és nemzetközi monitoring és szűrési adatok integrálásával, illetve a korábbi járványok során kifejlesztett modellek alkalmazásával és további fejlesztésével kockázati térképek készíthetők, melyeken kijelölhetők a veszélyeztetett zónák.

5. A fertőzésnek kitett állatállomány mozgatásának korlátozása, karanténintézkedések: A vektorok aktivitási szezonjában az állatállományok mozgatásának korlátozására lehet szükség a fertőzésgyanús vagy kockázatos régiók között. A legnagyobb nehézséget az jelenti egy esetleges járványügyi helyzetben, hogy a vírus intenzív terjedési periódusában (nyáron) a veszélyeztetett állományok kültéri karámban vagy szabad legelőn vannak. Ezért érdemes felkészülni arra, hogy a jószágokat időszakosan az istállókban tartsák a gazdálkodók. Hasonló okok miatt, előnyben részesítendő az éjszakai szállítás, amikor a vektorok aktivitása csökken. Fertőzött állatot mielőbb izolálni szükséges, továbbá karantént kell majd bevezetni azon állatokra, amelyek potenciálisan ki voltak téve fertőzésnek. A kapcsolódó protokoll és feltételrendszer kidolgozását javasoljuk már most megkezdeni – az elszállítás előtti szerológiai/virológiai negatív státusz igazolásának kötelezővé tételével.

6. A vektorszervezetek elleni védekezési stratégiák kidolgozása: A fertőzést terjesztő Culicoides törpeszúnyogok ellen szelektíven ható írtószer nem ismeretes, de a forgalomban lévő, csípőszúnyogok ellen használt rovarírtó szerek csökkenteni tudják egyedszámukat. Mivel az ilyen szerek (piretroidkészítmények) jelentős környezeti terhelést jelentenek, és önmagukban nem nyújtanak hatékony védelmet, csak a fenti intézkedések kiegészítése mellett javasoljuk a rovarírtók alkalmazását a haszonállat állományok közötti terjedés mérséklésére, komoly járványügyi helyzet esetén, a fertőzött állattartó telepek megfigyelési zónájában. A törpeszúnyogok tenyészőhelyeinek azonosítása és kezelése is kulcsfontosságú. Ez magában foglalja a nedves, szerves anyagokban gazdag területek, például iszapos, trágyás vagy növényi maradványokkal teli helyek kezelését. A vektorok elleni védekezés intézkedései közé tartozik a rovarhálók és más fizikai akadályok használata az istállókban, és az állatok egyedi kezelése rovarriasztó szerekkel.

Összegzés:
A fenti integrált stratégia célja a kéknyelv-betegség hazai megjelenésének megelőzése, illetve a fertőzés gyors lokalizálása és visszaszorítása abban az esetben, ha a vírus mégis behatol az ország területére. A megelőző intézkedések összehangolt bevezetése hozzájárul a magyar állattenyésztés védelméhez és az esetleges gazdasági károk minimalizálásához. A hatékony védekezés alapeleme, hogy a megfelelő együttműködések időben kialakuljanak az érintett tudományos területek (járványtan, ökológia), gyakorlati szakemberek (gazdálkodók, állatorvosok, kártevőírtók) és a döntéshozók között.