November 3-án jelentették be Szegeden az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium és megalakulását, amelyben az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai is részt vesznek másik 15 kutatási és oktatási intézmény mellett, jelenleg összesen 110 kiváló kutatóval, akik számos területről érkeztek. Legfőbb célja a járványok előrejelzése, megelőzése, matematikai modellezése, a kórokozókkal és az invazív fajokkal kapcsolatos ökológiai kockázatok feltárása, valamint a digitális adatok elemzése.
A biológiai invázió, vagyis egy élőlény nagy tömegben való hirtelen beözönlése egy területre rendkívül negatív, esetenként katasztrofális hatást gyakorol az őshonos élővilágra- emelte ki Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója. Magyarországon hozzávetőlegesen 110 növényi és 110 állati inváziós faj ismert, jelenlétük és terjedésük az egyik legjelentősebb kihívást hozhatja az emberiségnek.
A következő években végzett kutatások alapgondolata szerint az ember és a környezet élete elválaszthatatlan egymástól, csak akkor biztosíthatjuk jövőbeli életminőségünket, ha megértjük és megvédjük a természetet. A Laboratórium fő újdonsága az, hogy nagyon sokféle tudást egyesít egyetlen közös cél érdekében a multidiszciplináris szakértői csoport. Orvosok, epidemiológusok, matematikai modellezők és statisztikusok, adattudósok, hálózatkutatók és evolúcióbiológusok mellett az ökológusok azért vesznek részt a munkában, hogy már akkor fel lehessen tárni, megakadályozni a járvány kitörését, amikor ezek a kórokozók még a természetben, az állatvilágban, vagy a környezetünkben keringenek- összegezte Röst Gergely, a Laboratórium szakmai vezetője.
„Az emberi tevékenység számos változást okoz a környezetben: megváltoztatjuk a bolygó éghajlatát, elpusztítunk természetes élőhelyeket, utazunk és kereskedünk, így elősegítjük a biológiai inváziót. Az ember környezetváltoztató hatása olyan súlyossá vált mára, ami már a mi fejlődésünket és életünket is veszélyezteti – mondja Garamszegi László Zsolt. – Az ember túlélése a környezettől függ, az emberiség élelmezése, légzése és a legalapvetőbb használati cikkek előállítása mind a természet működésén alapul. Ha a környezetet kiszipolyozzuk, a fejlődésünk sem lesz fenntartható, nem lesz képes eltartani az emberiséget.” –foglalja össze Garamszegi. „Egyre inkább függünk a természettől, bizonyos értelemben a természettel való kapcsolatunk megerősödött: sokkal közvetlenebbül hatnak ránk azok a folyamatok, amelyek a természetben történnek.”
A cikk folytatása a kapcsolódó linken olvasható.
