A szívférgességet okozó parazita (Dirofilaria immitis) napjainkban egyre komolyabb állategészségügyi problémát jelent a kutyák számára Magyarországon. Ez a szúnyogok által terjesztett betegség kezeletlenül súlyos állapotot idézhet elő, és előfordulása az utóbbi években egyértelműen növekvő tendenciát mutat.
A nyári időszak, különösen a kutyasétáltatások és kirándulások idején, fokozott kockázatot hordoz, mivel a szúnyogok ilyenkor a legaktívabbak. Éppen ezért fontos, hogy a gazdik ne feledkezzenek meg a rendszeres gyógyszeres megelőzésről, amely jelentősen csökkenti a fertőzés kialakulásának esélyét. A szívférgesség korai jelei közé tartozhat a fáradékonyság, köhögés vagy általános gyengeség, ezek észlelésekor javasolt mielőbb állatorvoshoz fordulni.
Kutatásunk célja az volt, hogy jobban megértsük, hol és milyen gyakorisággal fordul elő a szívférgesség, illetve milyen tényezők növelhetik a megfertőződés kockázatát. Ehhez két megközelítést alkalmaztunk: egyrészt szúnyogokat vizsgáltunk molekularis módszerekkel, másrészt egy online kérdőív segítségével a kutyatartók saját tapasztalataira építettünk.
Ez utóbbi különösen értékes információkkal szolgált: körülbelül 1600 kutyáról kaptunk adatokat az ország minden részéből. A válaszok alapján a fertőzöttség aránya a délkeleti (47,8%) és keleti (43,4%) régiókban a legmagasabb. Az idősebb és a főként kint tartott kutyák esetében a fertőzés jóval gyakoribb, feltehetően a szúnyogoknak való hosszabb és rendszeresebb kitettség miatt. A szúnyogmintákban a parazita jelenlétét megtaláltuk inváziós fajokban is, amelyek lehetséges terjesztői a kórokozónak, mint az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) és a koreai szúnyog (Aedes koreicus), de az őshonos és gyakori gyötrő szúnyog (Aedes vexans) is gyakran fertőzöttnek bizonyult. Az inváziós szúnyogok elterjedése a Szúnyogmonitor honlapunkon is nyomon követhető.
Eredményeink jól mutatják, milyen kulcsszerepe van a kutyatartóknak abban, hogy pontosabb képet kapjunk a szívférgesség hazai terjedéséről. Az ilyen citizen science alapú, kérdőíves felmérések révén olyan területekről is adatokat gyűjthetünk, ahol szúnyogok gyűjtése es vizsgálata nem elérhető, vagy idő- és költségigényes – így a gazdik visszajelzései pótolhatatlanul fontosak a megelőzés és a védekezés szempontjából is. Kollégáink tudományos cikket is jelentettek meg a témában, melyben részletesen vizsgálták az ún. közösségi tudomány ilyenfajta hasznosulását.
Ezúton is hálás köszönetünket fejezzük ki minden kutyatartónak, aki kitöltötte a kérdőívet, valamint az esztergomi Bogáncs Kisállatotthonnak, a budapesti Rex Kutyaotthon Alapítványnak és a debreceni Net Vet Kft.-nek, akik további adatokkal és értékes tanácsokkal támogatták munkánkat a felmérés során. Külön köszönet illeti Tóth Andrást és a Qubit szerkesztőségét is, amiért korábban beszámoltak előzetes eredményeinkről, és bíztatták az olvasókat, különösen a kutyatartó gazdikat, hogy vegyenek részt a kutatásban.
