Az idegenhonos fajok inváziója a természetes és az ember által kezelt ökoszisztémákat egyaránt fenyegető biodiverzitás csökkenés egyik fő okozója. Az élőhelyek ökológiai helyreállítása kulcsfontosságú az invázió megfékezésében, és megfelelő fajok vetésével a helyreállított élőhelyek invázióval szembeni ellenállóképessége növelhető. Az Ökológiai Kutatóközpont Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportja ebben a kutatásban arra kereste a választ, hogy a növényi tulajdonságok hasonlósága vagy az őshonos fajok nagyobb mennyiségben történő vetése hatékonyabb az inváziós fajok visszaszorítására a fejlődés korai szakaszában?
Vetési kísérletet állítottak fel a Nemzeti Botanikuskert területén három Magyarországon elterjedt, idegenhonos inváziós fajjal: közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca), kanadai betyárkóró (Conyza canadensis) és bugás tövisperje (Tragus racemosus). Az inváziós fajokat külön és honos fajokkal együtt vetve is nevelték cserepekben. Három kétszikű fajt (tejoltó galaj Galium verum), buglyos fátyolvirág Gypsophila paniculata, orvosi szappanfű Saponaria officinalis) választottak ki a pannon homoki flórából, amelyek hasonló növényi tulajdonságokkal rendelkeznek, emiatt várhatóan hasonló a forrásigényük és erősebb a versengésük a kiválasztott inváziós fajokkal. Emellett a kísérletben vetették a homoki csenkeszt (Festuca vaginata), a homoki gyepek egyik fő alkotó fűfaját, illetve az összes faj keverékét is. Minden honos fajt kétféle mennyiségben is vetettek: azonos mennyiségben az inváziós fajjal (12-12 mag) vagy ötszörös mennyiségben vetve a honos fajokat (60 mag).
Az őshonos és az idegenhonos inváziós fajok laborban tesztelt csírázóképessége és a cserepekben történő kelése tekintetében nem voltak jelentős különbségek. Megállapították viszont, hogy az idegenhonos fajok csíraszáma, és ezzel összefüggésben a megtelepedése lecsökkent, ha velük egy időben az őshonos fajokat nagyobb mennyiségben vetették, bár fajonként eltérő mértékben. A hasonló tulajdonságokkal rendelkező fajok helyett a homoki gyepek évelő fű fajának (F. vaginata) vetése csökkentette leginkább az összes vizsgált inváziós faj kelését.
Ezek az eredmények megerősítik, hogy az idegenhonos inváziós fajok hatékonyan szoríthatók vissza őshonos magok vetésével a korai, megtelepedési szakaszban, különösen nagyobb sűrűségben vetve és versenyképes fajok alkalmazásával. Az inváziónak ellenálló élőhely helyreállítás több tényező kombinációjával érhető el legjobban. Fontos, hogy nagy mennyiségben történjen a honos fajok vetése, és az alkalmazott magkeverékek tartalmazzanak olyan fajokat, pl. domináns füveket, amelyek már a korai fejlődési szakaszban versenyképesek az inváziós fajokkal szemben.
Publikáció:
Csákvári, E., Sáradi, N., Berki, B., Csecserits, A., Csonka, A. C., Reis, B. P., … & Halassy, M. (2023). Native species can reduce the establishment of invasive alien species if sown in high density and using competitive species. Restoration Ecology, e13901. Doi: 10.1111/rec.13901
