Hírek
Inváziós szúnyogok lehetséges elterjedése
Közösségi megfigyelések (citizen science) segítségével vizsgálták a kutatók három inváziós szúnyogfaj magyarországi elterjedésését.
Mire jó a zümmögés? Bioakusztikus vizsgálatok a szúnyoglaborban
Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Szúnyogmonitor programjánek kutatói egy új laboratóriumot hoztak létre, ahol inváziós szúnyogokat tenyésztenek és a szúnyogok akusztikus viselkedését vizsgálják.
Növényi invázió hatása a talajban fészkelő méhekre
A ritkán vizsgált talajban fészkelő méhek igen érzékenyek a növényi invázió okozta vegetációs, virágkínálati, és talajtulajdonságbeli változásokra.
Őslakosok tájainak inváziós fertőzöttsége a világban
A biológiai inváziók egyre nagyobb kihívást jelentenek szerte a világban. Közben általánosan felismertté és elismertté vált, hogy az őslakos népek (Indigenous Peoples) területei kulcsfontosságú szerepet játszanak a biológiai sokféleség globális megőrzésében.
A homoki prérifű inváziója
A homoki prérifű (Sporobolus cryptandrus) magyarországi inváziója főként a sérülékeny nyílt homokpusztákat veszélyezteti. Mivel már jelentős hazai terepi tapasztalat és kutatási eredmény gyűlt össze a fajról, és ennek alapján nagyon súlyos problémával állunk szemben, szükségessé vált egy széleskörű szakmai találkozó megszervezése, amelynek keretében a szakemberek megvitathatják a homoki prérifű hazai inváziójának legégetőbb kérdéseit.
Mi az inváziós fűfajok sikerének kulcsa? Új cikkünk az Oikos-ban
A kanadai University of Alberta kutatóinak vezetésével az ÖK ’Lendület’ Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport tagjai is részt vettek egy nemzetközi vizsgálatban, ami az inváziós fűfajok sikerességének kulcsát kutatta.
A tarvágásokban sok zavarástűrő és inváziós növényfaj jelenik meg, és populációjuk több évig fennmarad
Az örökerdő üzemmóddal kezelt területek ellenállóbbak lehetnek a zavarástűrő és invazív fajokkal szemben, mint a vágásos gazdálkodás alatt lévő területek, ezért az örökerdő üzemmóddal kezelt területek arányának növelése hazánkban mind ökológiai, mind természetvédelmi szempontból fontos lenne.
SEEN Hungary 2024 – Citizen Science Konferencia és Workshop
2024. januárjában a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológia Kutatócsoportja életre hívta a hazai természetvédelmi és ökológiai témájú közösségi tudományos projektek hálózatát.
Az őshonos növényfajoknak kiemelt szerepe van az inváziónak ellenálló növényközösségek helyreállításában
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium, Invázióbiológiai Divíziókeretében több kutatócsoport együttműködésével a vetőmag-alapú ökológiai restaurációs kísérletekkel kapcsolatban megjelent tanulmányok szisztematikus áttekintése és meta-analízise alapján azt vizsgálták, hogy a funkcionális hasonlóság, a vetési sűrűség és az elsőbbségi hatások milyen lehetőségeket jelentenek az invázióval szembeni ellenállás növelésében
Az ökológusoknak és a kirándulóknak is jelentős szerepe van az inváziós növényfajok magjainak terjedésében
A növényi magok hosszútávú terjedésének az ember az egyik leghatékonyabb vektora. Hatékonyságunk kulcsa abban rejlik, hogy a globális közlekedés, kereskedelem és turizmus fejlődésével a Föld távoli pontjai között is egyre könnyebben és gyorsabban közlekedünk. Az eddigi vizsgálatok alapján a ruházat segítségével terjedő növények többsége gyom- és inváziós faj, amelyek súlyos természetvédelmi problémákat okoznak, különösen az elszigetelt élőhelyeken
Az invázióbiológiai divízió kutatásai az Eurázsiai Gyep Konferencián
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoportja és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság főszervezésével az idén Szarvason rendezték meg az Eurázsiai Gyep Konferenciát (Eurasian Grassland Conference), amelyen az Invázióbiológiai Divízió több kutatócsoportja is bemutatta legújabb eredményeit.
Inváziós emlős- és madárfajok közösségi alapú monitorozása
Megkezdődött a Magyarországon terjedő inváziós emlős- és madárfajok közösségi alapú (citizen science) monitorozása a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet és az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet együttműködésében.
A növényi invázió és a fragmentáció közvetett hatásai az őshonos növényekre és a gyepi ízeltlábúakra
A növényi invázió és az élőhelyek feldarabolódása szinte minden ökoszisztémában káros hatással van a biológiai sokféleségre. Kutatásunkban feltártuk a selyemkóró (Asclepias syriaca) inváziójának közvetlen és közvetett hatásait a növények és az ízeltlábúak biológiai sokféleségre.
A citizen science és szúnyogkutatás: az urbanizáció és az inváziós szúnyogok közötti kapcsolat Magyarországon
Az urbanizáció, más néven városiasodás, jelentősen hozzájárulhat az inváziós szúnyog fajok és az általuk terjesztett betegségek terjedéséhez.
Az őshonos fajok nagy mennyiségben történő vetése csökkentheti az idengenhonos inváziós fajok megtelepedését
Az idegenhonos fajok inváziója a természetes és az ember által kezelt ökoszisztémákat egyaránt fenyegető biodiverzitás csökkenés egyik fő okozója.
Gyeprekonstrukció útszegélyeken – természet-alapú megoldás az inváziós növényfajok elleni védekezésre
Az útszegélyek az inváziós fajok terjedésének egyik legfontosabb folyosói, és gyakran inváziós forrópontnak tekinthetőek.
Egy intenzíven terjedő őshonos faj ökológiai hatásai: az eurázsiai hód rágási stratégiájának jelentősége a vízparti fásszárú növényzet alakulásában
Az eurázsiai hód egy természetvédelmi jelentőségű, őshonos emlősfajunk, mely korábban kipusztult Magyarországról, ma azonban intenzíven terjed hazánkban, visszafoglalva korábbi élőhelyeit.
Az inváziós növényfajok visszaszorítása gyeprestauráció során: a magvetés időzítése kulcsfontosságú
A magvetéses gyeprekonstrukciónál az időzítés, valamint az elvetett magok mennyiségének és arányának helyes megválasztása kulcsfontosságú.
