I. Invázióbiológiai és ökobiztonság konferencia
Magyarországon az első konferencia a témában lehetővé tette az idegenhonos inváziós fajokról szóló országos és nemzetközi vitát – végre egy közös cselekvési terv a láthatáron
A konferenciára 2025. február 26-28. között került sor Sarlóspusztán, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és az EBNL Invázióbiológiai Divíziójának szervezésében. Célja az volt, hogy elősegítse a kutatók, gyakorlati szakemberek és politikai döntéshozók közötti tudáscserét és proaktivitást az inváziós fajok kezelésével kapcsolatban az interdiszciplináris „One Biosecurity” (ökobiztonság) keretrendszeren keresztül. Ez a megközelítés integrálja a növényi, állati, emberi és környezeti egészséget a biológiai inváziók hatásainak enyhítése érdekében.
Az első napon az ökobiztonság koncepciót a nap plenáris előadója, Dr. Philip Hulme, az új-zélandi Lincoln Egyetem professzora mutatta be. A koncepció lényege az ágazatok közötti egységes döntéshozatal és az ökobiztonsági fenyegetések holisztikus megközelítése. A nap további előadói bemutatták eredményeiket az ökobiztonság témakörében, az emberi, állati és növényi parazitákról és vektoraikról, például idegen szúnyogfajok és terjesztett betegségeikről, vagy növényi gomba kórokozókról. Több előadás is kitért az őshonos állatokra és a környezet egészségére nagy kockázatot jelentő inváziós fajok, például a mosómedve és a nyestkutya, vagy a szabadon engedett egzotikus kedvtelésből tartott hal- és hüllőfajok által jelentett biológiai biztonsági fenyegetésre.
A második napon tudományos előadások hangzottak el olyan invázióbiológiai témákról, mint a terjedési mechanizmusok, monitorozás és kontroll, az ökológiai, társadalmi és gazdasági hatások. Dr. Petr Pyšek, a Cseh Tudományos Akadémia vezető kutatója és Dr. Piero Genovesi, az IUCN SSC Inváziós fajok szakértői csoportjának elnöke plenáris előadásokat tartottak a legmodernebb kutatási és kontroll módszerekről. Dr. Petr Pyšek előadásának középpontjában a fajok inváziós mechanizmusai és az idegenhonos növényfajok globális biogeográfiája állt. Míg Dr. Piero Genovesi az inváziós fajok elleni védekezés stratégiáit és a kapcsolódó szakpolitikai döntéshozatalt tárgyalta. A második nap gazdag tudományos programjában számos témakör került bemutatásra: inváziós növényfajok terjedésének térképezése mesterséges intelligencia alkalmazásával, a növényi magvak ember általi terjesztése, az inváziós fásszárúak célzott kontrollja, rovarkártevők elleni biológiai védekezés, a nutriával és az idegenhonos vízi makrofaunával kapcsolatos kontroll problémái, az általuk okozott károk, valamint az inváziós halak káros hatásának csökkentési lehetőségei a hódok visszatelepítésével.
Végül a konferencia harmadik napján egész napos szakmai tanácskozásra került sor, témák szerinti csoportokra bontva, melynek célja a különböző területek kutatói és gyakorlati szakemberei közötti diskurzus elősegítése volt, az inváziós fajok hatékony kezelését szolgáló, gyakorlati tudás együttes előállítására összpontosítva. Az inváziós fajok problémaköre több aspektusból került megvitatásra, beleértve a biológiai és vegyszeres védekezést, az inváziós fajok hatásait, az egészség- és élelmiszerbiztonságot, klímaváltozást, valamint az ökoszisztémák átalakulását. Fontos célként fogalmazták meg a társadalom széles rétegeinek bevonását a biológiai inváziók kezelésébe és az előfordulási adatok gyűjtésébe, valamint a gazdákkal, erdészekkel, kertészekkel és más ágazatok szakembereivel való együttműködés erősítését. Az idegen inváziós fajok terjedésének megértéséhez és mérsékléséhez a társadalom minden rétegének együttes erőfeszítésére van szükség, és ennek egyik kulcstényezője az egyes csoportok számára megfelelő kommunikációs csatornák megtalálása. A workshop üzeneteit és javaslatait összegyűjtő lista elérhető az alábbi linken keresztül:
Workshop és vitanap, üzenetek listája »
Összefoglalva: a konferencia hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az inváziós fajok kezelésére irányuló erőfeszítések a magas kockázatú, korai stádiumban lévő inváziókra összpontosítsanak. A földrajzi kontextus döntő fontosságúnak bizonyult, mivel a szigetországoknak érdemesebb a határellenőrzésre összpontosítaniuk, míg a nyitott határokkal rendelkező szárazföldi országoknak, mint például Magyarországnak, ajánlott inkább az országos szintű megfigyelést és a nagy kockázatú utazási és kereskedelmi csomópontok ellenőrzését előtérbe helyezniük. A legfontosabb ajánlások között szerepeltek a jogszabályi fejlesztések, az állami támogatás és befektetés növelése, az érdekelt felek és ágazatok közötti együttműködés, az ökobiztonság oktatása az iskolákban, valamint a világos és egyértelmű terminológiai használata a médiában.
A konferencia egyik fő, máris elért célja a „One Biosecurity”, vagyis új magyar nevén ökobiztonság koncepció magyar nyelvre történő lefordítása volt, a médiacsatornákon keresztüli hatékonyabb kommunikáció érdekében.
Absztrakt kötet »
One Biosecurity workshop, Mentimeter eredmények »
