1) Inváziós növényfajokkal kapcsolatos helyi ökológiai tudás a Kiskunságban
Olyan helyi lakosokkal készítünk interjúkat, akiknek családja generációk óta a tájban él, és foglalkozásuk kapcsán kötődnek természetes környezetükhöz. Az inváziós fajok által veszélyeztetett élőhelyekre vonatkozóan közös tudásalkotásra törekszünk, a helyi lakosok és érdekcsoportok inváziós fajokkal való kapcsolatát, annak komplexitását és történetét kívánjuk megérteni.
2) Az újonnan megjelenő állatfajokról kialakuló helyi tudás
Vizsgáljuk, hogy a helyi közösségek miként érzékelik az intenzíven terjedő állatfajok hatásait, és milyen válaszreakciókat adnak ezekre. A helyi és tudományos tudásrendszer összekapcsolásával szerzett eredmények hozzájárulnak az idegenhonos fajokkal szembeni hatékonyabb fellépéshez, amely a helyi gazdálkodók és a természetvédelem számára is egyaránt előnyös lehet.
3) Az őshonos, de intenzíven terjedő eurázsiai hód tájátalakító tevékenysége
Célunk a hódhatás biológiai invázió, vízmegtartás és biodiverzitás szempontjából való értékelése. A hódrágás befolyásolhatja az őshonos és inváziós növényfajok versengését. A gátépítés megváltoztatja a kisvízfolyások áramlási viszonyait, hatást gyakorolva az inváziós és őshonos halfajokra. A hódok gyors terjedésével párhuzamosan az általuk létrehozott, értékes vizesélőhelyek (hódmocsarak) mennyisége is növekszik. HódTérkép programunk keretében lakossági megfigyeléseket gyűjtünk a hód jelenlétéről és tájátalakításáról.
4) Vízhez kötődő idegenhonos inváziós emlősfajok monitorozása
2023. második felében elindítjuk a nutriával, amerikai nyérccel és pézsmapocokkal kapcsolatos közösségi adatgyűjtésünket is.
Partnerek
- BTK Néprajztudományi Intézet, Lendület Etnoökológia Kutatócsoport - Az újonnan megjelenő állatfajokról kialakuló helyi tudás vizsgálatában való együttműködés
- MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet - vízhez kötődő idegenhonos inváziós emlősfajok (nutria, amerikai nyérc, pézsmapocok) monitorozásában való együttműködés
