Skip to main content
Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium

Hogyan alkalmazhatóak a „citizen science” adatok tudományos kérdések megválaszolására?

A Szúnyogmonitor csoport új tanulmányában modell alapú megközelítéssel igazolta, hogy a lakosság közreműködésével gyűjtött úgynevezett “citizen science” adatok jól használhatók tudományos következtetések levonására.

A “citizen science” vagy közösségi tudomány alatt olyan tudományos kutatásokat értünk, amelyek bevonják a társadalmat a rövidebb-hosszabb tudományos projektekbe, és ily módon képesek hatékonyan, nagy mennyiségű adatot gyűjteni, illetve a tudomány és a nyilvánosság egészét aktív módon összekapcsolni. A csoport által életre hívott Szúnyogmonitor program is ezen a megközelítésen alapul, a kutatók immáron ötödik éve kérik a civil lakosság közreműködését az inváziós csípőszúnyogok hazai elterjedésének térképezésében. Nem kérdés, hogy a program jól működik, hiszen évről évre egyre több szúnyog jelentés érkezik az ország legkülönbözőbb pontjairól, ezáltal egyre pontosabb képet kaphatnak a kutatók a hazánkban is megjelent inváziós fajok (Ázsiai tigrisszúnyog, Japán bozótszúnyog, Koreai szúnyog) országon belüli jelenlétéről. A tanulmányban, most mintegy 3000 beérkezett szúnyog jelentés taxonómiai igazolása után (a szúnyog fajok azonosítását követően) a kutatók megvizsgálták, hogy az így nyert adatok tükrözik-e a valóságot, azaz a keresett szúnyog fajok valós elterjedési mintázatát, illetve, hogy az adatok megbízhatóan felhasználhatók-e tudományos következtetés levonására. A jelentések alapján generált, egyes fajok jelenlét/prevalencia adatain alapuló előfordulásának tér-időbeli mintázatát összevetve a kutatók által közvetlen terepi monitoring során gyűjtött információkkal azt az eredményt kapták, hogy a jelentésekre épülő térképek jól egyeznek a hagyományos csapdázási protokollokkal végzett, közvetlen terepi mintavételezés eredményeivel.

Figyelembe véve a mintavételezésbe fektetett erőfeszítéseket mértékét is, a bejelentések jól használhatók biológiai kérdések megválaszolására és tudományos következtetések levonására az inváziós csípőszúnyogok elterjedéséről. Mindez jelentősen hatékonyabbá teheti a szúnyogok országos monitorozását, ami kiemelten hasznos a szúnyoggyérítési programok és a járványügyi kockázat felmérése szempontjából is.

Publikáció:

Garamszegi, L., Kurucz, K., Soltész, Z. Validating a surveillance program of invasive mosquitoes based on citizen science in Hungary. JOURNAL OF APPLIED ECOLOGY (2023)

A közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) inváziós növény elleni védekezés

A közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) inváziós növény elleni védekezés rövid távú hatásának vizsgálata: neofiton növények másodlagos inváziója az őshonos fajok regenerálódása helyett.

A kutatás során Kiskunságban, homoki parlagokon vizsgáltuk a közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca L.), egy Észak-Amerikából származó évelő, vegetatívan jól terjedő, inváziós növényfaj hatását a talaj főbb tulajdonságaira és a növényzet összetételére egy szabadföldi kísérlet keretében. Emellett a kísérletben vizsgáltuk a selyemkóró mechanikai visszaszorításának (kaszálás) hatását a többi őshonos és nem őshonos növényfajra. Azt találtuk, hogy a selyemkóró inváziója megváltoztatja a növényzet összetételét, de a talaj alapvető tulajdonságaira nem volt hatással. A rövid távú kaszálás, három éven keresztül folytatott kaszálás csökkentette a selyemkóró borítását, ugyanakkor az őshonos növények nem regenerálódtak, hanem más, nem őshonos növények másodlagos invázió következett be. Ez alapján azt feltételezzük, hogy az inváziós faj visszaszorítása után az őshonos növények regenerálódásához több időre vagy további kezelésekre van szükség.

 

Publikáció:

Berki, B., Botta‐Dukát, Z., Csákvári, E., Gyalus, A., Halassy, M., Mártonffy, A., Rédei, T. & Csecserits, A. Short-term effects of the control of the invasive plant Asclepias syriaca: secondary invasion of other neophytes instead of the recovery of native species, Applied Vegetation Science, e12707.

 

Mosómedve-gondok: európai kutatók egyeztettek

A mosómedve (Procyon lotor) Európa szárazföldi részén (pl. Franciaország, Belgium, Németország, Lengyelország területén jelentősen) elterjedt idegenhonos faj. Az állományok alapját elszökött házikedvencek és betelepítések képezik. A mosómedve Magyarország faunájában is már igazoltan jelen van. Ennek az Észak-Amerikából származó invazív fajnak a terjedése veszélyeztetheti az őshonos ökoszisztémákat. Mindennek okán rendezték meg az 1. Európai Mosómedve Kollokviumot 2023. március 16-17-én a franciaországi Lyonban. A találkozón az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Invázióbiológia Divízióját a MATE képviselte Katona Krisztián és munkatársai előadásával.

Az előadásban összefoglaltuk a faj magyarországi előfordulásával kapcsolatos legfontosabb ismereteket a jövőbeni kutatások és a faj kezelésének megalapozásához. Az Országos Vadgazdálkodási Adattárban (Csányi et al. 2022) elérhető éves vadgazdálkodói jelentések alapján a mosómedve 1998-ban 9 egyeddel jelent meg a vadászati terítékben, és azóta folyamatosan van éves szinten néhány elejtett egyed. A mosómedve legutóbbi terítéke 19 egyed volt a 2021/2022-es időszakban. A faj előfordulása szórványos, de az egyedek nagy részét Magyarország középső részén, Pest megyében lőtték ki. Az elmúlt két évtizedben bizonyítékaink vannak a faj alkalmi városi megjelenésére is Budapesten. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, invazív fajokkal foglalkozó projektünk (RRF-2.3.1-21-2022-00006) keretében kutatásokat végzünk a faj elejtett egyedeinek kondíciójával, szaporodásával, táplálkozásával kapcsolatban, elemezzük az egyedek genetikai eredetét és rokonsági viszonyait, ill. vizsgáljuk a mosómedve fészekpredációját és városi megjelenését.