Category Archives: Hírek

A magvetéses gyeprekonstrukciónál az időzítés, valamint az elvetett magok mennyiségének és arányának helyes megválasztása kulcsfontosságú. Az Ökológiai Kutatóközpont kutatása arra kereste a választ, hogy a magkeverékek komponenseinek vetését hogyan érdemes időzíteni a gyepi fajok legsikeresebb megtelepedése és az inváziós fajok hatékony visszaszorítása érdekében. A magkeverékek gerincét általában a füvek adják: a gyep mátrixát ezek a fajok alkotják, valamint jelentős szerepük van a gyomosodás megakadályozásában. A tájléptékű élőhelyrekonstrukciós projekteknél sokszor nincs lehetőség nagy területen diverz magkeverékek vetésére, mivel sokszor nem áll rendelkezésre a kellő mennyiségű, megfelelő fajösszetételű magkeverék. A kialakult fajszegény, zárt gyepekben a rekonstrukció későbbi fázisaiban a kísérőfajok megtelepítése és az inváziós fajok visszaszorítása további erőfeszítéseket és többletmunkát igényel.

Jelen kísérletben egy 20 szárazgyepi fajból álló diverz magkeverék, valamint a fűmagok (veresnadrág csenkesz – Festuca pseudovina) vetését kombinálták a ’Lendület’ Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport kutatói. Tesztelték, hogy a kialakult növényközösségek összetétele hogyan változik attól függően, hogy a fűmagvetéssel egyszerre, vagy az azt követő 1., 2. vagy 3. évben vetették el a kétszikű kísérőfajokat.

A kutatás rámutatott, hogy a gyeprekonstrukció korai fázisaiban befektetett nagyobb munkamennyiség megtérül, és sikeresebb végkimenetelhez vezet. Az eredmények alapján a legjobb megoldás az, ha a fűmagvetéssel egy időben vetjük el a kísérőfajok magjait is. Ezekben a parcellákban volt a legnagyobb a kialakult gyepek diverzitása, itt volt a legkisebb a gyomosodás mértéke és az inváziós fajok borítása és itt telepedtek meg a legsikeresebben a kísérőfajok. A kutatás eredményei alapján a leginkább költségkímélő és leghatékonyabb módszer az, ha a fűmagvetéssel egy időben, a rekonstrukció elején történik a diverz magkeverék vetése is.

A közlemény első szerzője, Kiss Réka az eredmények elismeréseként elnyerte az MTA Környezetvédelmi Ifjúsági Díját.

Publikáció:

Kiss, R., Deák, B., Tóth, K., Lukács, K., Rádai, Z., Kelemen, A., Miglécz, T., Tóth, Á., Godó, L., Valkó, O. (2022). Co-seeding grasses and forbs supports restoration of species-rich grasslands and improves weed control in ex-arable land. Scientific Reports 12: 21239. Doi: 10.1038/s41598-022-25837-4

Az idegenhonos fajok megjelenése, megtelepedése Magyarországon is számtalan ökológiai, gazdasági és társadalmi konfliktus forrása. A betelepülő fajok sok esetben invázióra és az őshonos rendszerek gyors megváltoztatására is képesek lehetnek. A beszélgetés az inváziós fajok által okozott problémák kialakulásának folyamatát, kezelési lehetőségeit járja körül, bemutatva azok széles tárházát többek között a gerinctelen, a vadászható madár- és emlős-, valamint a különböző növényfajok példáin keresztül.

2023. MÁJUS 13., SZOMBAT, 18:00–22:00
Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót

Program

15.00-18.00 Gyerekfoglalkozások és kutatói programok:
– Hódos sátor
– Magbemutató sátor
– Vadbiológia sátor
– Virológia sátor
– Szúnyogos sátor
– Kullancsos sátor
– Méz-ízbogozó sátor
– Viráginvázió beporzó szemmel (beporzós játék)
– Vezetett túra a szabadföldes kísérleti rendszerbe

18.00-19.00 Tudós beszélgetés

19.00-19.30 Gasztro-piknik

19.30-20.30 Budapest Gipsy Swing koncert

A dísznövények az emberi ültetés során új élőhelyre kerülnek, a gondozással megteremtődnek a számukra alkalmas életkörülmények. Később a természetes élőhelyeken a nyílt élettereket a kertekből kiszökve könnyen elfoglalják, és invázióssá válhatnak. Ilyen utat járt be a kokárdavirág is, amelynek ökológiai hatásaival az Ökológiai Kutatóközpont kutatói foglalkoztak.

A sárga kokárdavirág és rokonai világszerte ültetett dísznövényfajok. A kertekből való kiszökéséről és meghonosodásáról már több országban beszámoltak, de inváziós viselkedése eddig ismeretlen volt. Azonban ez a faj Magyarországon megtalálta a számára szükséges élőhelyfoltokat, néhol invázióssá is vált. Ezért a kutatók célja az volt, hogy feltérképezzék a sárga kokárdavirág magyarországi elterjedését, felmérjék a betelepedésének hatását a helyi növényközösségre, és meghatározzák a faj inváziós potenciálját.

Az elterjedési adatok alapján a sárga kokárdavirág főként alkalmi kivadulásokként fordul elő, viszont jelentős számban találtak meghonosodott és invaziós populációkat is szerte az országban. A faj elsősorban kertek és zavart, homoktalajú élőhelyek közelében terjed sikeresen, de természetközeli és őshonos gyepekben is megjelent. Megtelepedése csökkentette a helyi növényközösség fajgazdagságát. Inváziós terjedésében a jó csírázási képessége, a hosszú virágzási időszaka, és a legelő állatállomány szőrén történő terjedése segítheti. A sárga kokárdavirág egyelőre nem tűnik erős ökoszisztéma-átalakító fajnak, de több figyelmet kell fordítani rá, mert a klímaváltozás okozta szárazabb időjárás miatt a jövőben erősen terjedhet és invázióssá válhat.

A kutatás eredményei alapján nem ajánlott a kokárdavirág fajok ültetése a kertekben, mert onnan kikerülve könnyen megtelepedhetnek természetes növényközösségekben, valamint magkeverékekben való forgalmazásuk sem javasolt. Szükség lenne a sárga kokárdavirág és hozzá hasonló idegenhonos dísznövény állományok felmérésére, hosszú távú monitoringjukra, és terjedésüket befolyásoló tulajdonságaik részletesebb kiértékelésére.

Publikáció:

Süle, G., Miholcsa, Z., Molnár, C., Kovács-Hostyánszki, A., Fenesi, A., Bauer, N., Szigeti, V. Escape from the garden: spreading, effects and traits. NEOBIOTA, 83 pp. 43-69. , 27 p. (2023)

Az inváziós növény fajok a vegetáció átalakítása, a virágkínálat leuralása által, a helyi faunára, például a beporzó rovarokra is negatívan hatnak. Az Ökológiai Kutatóközpont és a Babeş-Bolyai Egyetem kutatói három nemrég megjelent tanulmányukban, tizenkét – különböző tulajdonságokkal rendelkező – lágyszárú inváziós növényfaj vegetációra (Fenesi et al. 2023), beporzó-közösségekre (Kovács-Hostyánszki et al. 2022), és a beporzó rovarok funkcionális tulajdonságaira (Szigeti et al. 2023) gyakorolt hatását tárták fel. Eredményeik alapján a növényi inváziónak nincs egyetemleges hatása, néhány általános mintázatot kivéve (pl. csökkentik az őshonos növényzet diverzitását), szinte minden vizsgált ökológiai indikátor esetében vannak eltérések a vizsgált inváziós növények között. Az inváziós fajok által elözönlött területek beporzó szemszögből hasonlóan működnek, mint a repce- vagy napraforgótáblák: virágzásuk alatt igen jelentős mennyiségű táplálékot nyújtanak, az épp ott és akkor jelen lévő, az inváziós növények virágaival kompatibilis beporzó rovaroknak, míg virágzásukon kívüli időszakban ezek a területek rendkívül szegények beporzó táplálékban. Az inváziós növényfajok elleni eredményes természetvédelmi fellépés a beporzók védelme szempontjából is fontos. Ugyanakkor egyes inváziós fajok fontos táplálékot szolgáltathatnak akár védett beporzó rovaroknak. Így a szimpla irtásuk helyett, inváziós fajonként, lokalitásonként és adott helyzetenként érdemes mérlegelni, hogy mi a legmegfelelőbb lépés a visszaszorításuk mellett a hozzájuk kötődő fontos fajok fenntartása érdekében.

Publikációk:

Fenesi, A., Botta-Dukát, Z., Miholcsa, Zs., Szigeti, V., Molnár, Cs., Sándor, D., Szabó, A., Kuhn, T., Kovács-Hostyánszki, A. (2023). No consistencies in abundance-impact relationships across herbaceous invasive species and ecological impact metrics. Journal of Ecology;

Kovács-Hostyánszki, A., Szigeti, V., Miholcsa, Zs., Sándor, D., Soltész, Z., Török, E., Fenesi, A. (2022). Threats and benefits of invasive alien plant species on pollinators. Basic and Applied Ecology, 64:89–102;

Szigeti, V., Fenesi, A., Botta-Dukát, Z., Kuhlmann, M., Potts, S.G., Roberts, S., Soltész, Z., Török, E., Kovács-Hostyánszki, A. (2023) Trait-based effects of plant invasion on floral resources, hoverflies and bees; Insect Conservation and Diversity;

A Szúnyogmonitor csoport új tanulmányában modell alapú megközelítéssel igazolta, hogy a lakosság közreműködésével gyűjtött úgynevezett “citizen science” adatok jól használhatók tudományos következtetések levonására.

A “citizen science” vagy közösségi tudomány alatt olyan tudományos kutatásokat értünk, amelyek bevonják a társadalmat a rövidebb-hosszabb tudományos projektekbe, és ily módon képesek hatékonyan, nagy mennyiségű adatot gyűjteni, illetve a tudomány és a nyilvánosság egészét aktív módon összekapcsolni. A csoport által életre hívott Szúnyogmonitor program is ezen a megközelítésen alapul, a kutatók immáron ötödik éve kérik a civil lakosság közreműködését az inváziós csípőszúnyogok hazai elterjedésének térképezésében. Nem kérdés, hogy a program jól működik, hiszen évről évre egyre több szúnyog jelentés érkezik az ország legkülönbözőbb pontjairól, ezáltal egyre pontosabb képet kaphatnak a kutatók a hazánkban is megjelent inváziós fajok (Ázsiai tigrisszúnyog, Japán bozótszúnyog, Koreai szúnyog) országon belüli jelenlétéről. A tanulmányban, most mintegy 3000 beérkezett szúnyog jelentés taxonómiai igazolása után (a szúnyog fajok azonosítását követően) a kutatók megvizsgálták, hogy az így nyert adatok tükrözik-e a valóságot, azaz a keresett szúnyog fajok valós elterjedési mintázatát, illetve, hogy az adatok megbízhatóan felhasználhatók-e tudományos következtetés levonására. A jelentések alapján generált, egyes fajok jelenlét/prevalencia adatain alapuló előfordulásának tér-időbeli mintázatát összevetve a kutatók által közvetlen terepi monitoring során gyűjtött információkkal azt az eredményt kapták, hogy a jelentésekre épülő térképek jól egyeznek a hagyományos csapdázási protokollokkal végzett, közvetlen terepi mintavételezés eredményeivel.

Figyelembe véve a mintavételezésbe fektetett erőfeszítéseket mértékét is, a bejelentések jól használhatók biológiai kérdések megválaszolására és tudományos következtetések levonására az inváziós csípőszúnyogok elterjedéséről. Mindez jelentősen hatékonyabbá teheti a szúnyogok országos monitorozását, ami kiemelten hasznos a szúnyoggyérítési programok és a járványügyi kockázat felmérése szempontjából is.

Publikáció:

Garamszegi, L., Kurucz, K., Soltész, Z. Validating a surveillance program of invasive mosquitoes based on citizen science in Hungary. JOURNAL OF APPLIED ECOLOGY (2023)

A közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) inváziós növény elleni védekezés rövid távú hatásának vizsgálata: neofiton növények másodlagos inváziója az őshonos fajok regenerálódása helyett.

A kutatás során Kiskunságban, homoki parlagokon vizsgáltuk a közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca L.), egy Észak-Amerikából származó évelő, vegetatívan jól terjedő, inváziós növényfaj hatását a talaj főbb tulajdonságaira és a növényzet összetételére egy szabadföldi kísérlet keretében. Emellett a kísérletben vizsgáltuk a selyemkóró mechanikai visszaszorításának (kaszálás) hatását a többi őshonos és nem őshonos növényfajra. Azt találtuk, hogy a selyemkóró inváziója megváltoztatja a növényzet összetételét, de a talaj alapvető tulajdonságaira nem volt hatással. A rövid távú kaszálás, három éven keresztül folytatott kaszálás csökkentette a selyemkóró borítását, ugyanakkor az őshonos növények nem regenerálódtak, hanem más, nem őshonos növények másodlagos invázió következett be. Ez alapján azt feltételezzük, hogy az inváziós faj visszaszorítása után az őshonos növények regenerálódásához több időre vagy további kezelésekre van szükség.

Publikáció:

Berki, B., Botta‐Dukát, Z., Csákvári, E., Gyalus, A., Halassy, M., Mártonffy, A., Rédei, T. & Csecserits, A. Short-term effects of the control of the invasive plant Asclepias syriaca: secondary invasion of other neophytes instead of the recovery of native species, Applied Vegetation Science, e12707.

A mosómedve (Procyon lotor) Európa szárazföldi részén (pl. Franciaország, Belgium, Németország, Lengyelország területén jelentősen) elterjedt idegenhonos faj. Az állományok alapját elszökött házikedvencek és betelepítések képezik. A mosómedve Magyarország faunájában is már igazoltan jelen van. Ennek az Észak-Amerikából származó invazív fajnak a terjedése veszélyeztetheti az őshonos ökoszisztémákat. Mindennek okán rendezték meg az 1. Európai Mosómedve Kollokviumot 2023. március 16-17-én a franciaországi Lyonban. A találkozón az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Invázióbiológia Divízióját a MATE képviselte Katona Krisztián és munkatársai előadásával.

Az előadásban összefoglaltuk a faj magyarországi előfordulásával kapcsolatos legfontosabb ismereteket a jövőbeni kutatások és a faj kezelésének megalapozásához. Az Országos Vadgazdálkodási Adattárban (Csányi et al. 2022) elérhető éves vadgazdálkodói jelentések alapján a mosómedve 1998-ban 9 egyeddel jelent meg a vadászati terítékben, és azóta folyamatosan van éves szinten néhány elejtett egyed. A mosómedve legutóbbi terítéke 19 egyed volt a 2021/2022-es időszakban. A faj előfordulása szórványos, de az egyedek nagy részét Magyarország középső részén, Pest megyében lőtték ki. Az elmúlt két évtizedben bizonyítékaink vannak a faj alkalmi városi megjelenésére is Budapesten. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, invazív fajokkal foglalkozó projektünk (RRF-2.3.1-21-2022-00006) keretében kutatásokat végzünk a faj elejtett egyedeinek kondíciójával, szaporodásával, táplálkozásával kapcsolatban, elemezzük az egyedek genetikai eredetét és rokonsági viszonyait, ill. vizsgáljuk a mosómedve fészekpredációját és városi megjelenését.